A nők, az innováció és az hazai agrárium összekapcsolása elsőre nem tűnik szokványos gondolattársításnak, mégis ebben a témakörben tartottak konferenciát június 14-én a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), a Magyar Női Unió szervezésében.

Új gondolatok

A témaválasztás kapcsán esetelegesen felmerülő kételyeket már a megnyitó beszédben eloszlatta Feldman Zsolt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) helyettes államtitkára ugyanis hangsúlyozta: az innovációval kapcsolatos szervező tevékenységgel, az agrárinnovációs hálózat kiépítésével jelentős részben nők foglalkoznak. A politikus szerint az agrárium és az élelmiszergazdaság olyan globális természeti illetve szociális-gazdasági kihívások előtt áll, amelyeket hagyományos eszközökkel, támogatásokkal vagy piaci szabályozással nem feltétlenül lehet kezelni. A klimatikus változások, a talajban vagy vízben bekövetkező változások kezeléséhez új gondolatokra, innovációra van szükség, tudás és alkalmazkodóképesség kell a megoldás megtalálásához.

Az olyan problémákra, mint az agrártársadalom elöregedése vagy az alacsony kooperációs készség, szintén az innováció eszközei jelenthetik a megoldást – véli a helyettes államtitkár. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió vidékfejlesztési programjaiban is megjelent mögöttes elvként az innováció, de szem előtt kell tartani, hogy „nem egyedüli játékosként vagyunk a pályán”, sőt egyre nő a szakadék Közép-Kelet- és Nyugat-Európa között az innovációs források lehívása tekintetében.

Az FM a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával (NAK) közösen a különböző intézményi szereplők koordinálásával egy agrárinnovációs hálózat kiépítésére törekszik, annak érdekében, hogy közös álláspontot tudjunk képviselni az EU irányába.

EIP és Horizont 2020

Kránitz Lívia, az FM munkatársa az agrárinnovációs hálózat kiépítésének gyakorlati vonatkozásairól, azon belül is elsősorban az Európai Innovációs Partnerség (EIP) működéséről beszélt. Az EIP lényege, hogy úgynevezett innovációs operatív csoportokat támogat. Egy ilyen operatív csoportban kötelezően lennie kell legalább öt mezőgazdasági termelőnek, élelmiszer-feldolgozónak vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató személynek, illetve ezen felül kutatóknak, tanácsadóknak és szaktanácsadóknak. További feltétel, hogy a csoportnak egy általános érvényű, gyakorlati problémára kell megoldást keresnie. Az EIP keretében olyan projektek finanszírozhatók, amelyek eredményeképp egy új termék, szolgáltatás vagy módszer jön létre és már volt gyakorlati vagy kutatási előzménye – összegezte a feltételeket Kránitz Lívia. Az EIP-hálózat számos előnyt biztosíthat hazánk számára, segítségével egy olyan uniós hálózatba integrálódhatunk, mely komoly szakmai tudással rendelkezik és a tapasztalatcserére is lehetőséget ad.

Rácz Katalin, az Agrárgazdasági Kutató Intézet munkatársa a Horizont 2020 projektről adott bővebb tájékoztatást. A hét évre szóló kutatási keretprogram az innovációs lánc minden szakaszához próbál segítséget nyújtani, illetve kiemelten támogatni a kis- és középvállalkozási szektort, mivel számukra még nehezebb az innováció. A Horizont 2020 keretén belül kifejezetten agrárvonatkozású támogatásokra is lehet pályázni, például az éghajlatváltozás kihívásai, élelmezésbiztonság, fenntartható mezőgazdaság vagy biogazdaság témakörben.

Mozog a piac

Székely Erika, a NAK vidékfejlesztési területének igazgatója előadásában hangsúlyozta, az EU egyik új fókuszterülete az agrárinnováció. Egy fejlesztésből akkor lesz innováció, ha a piacon is képes elterjedni, éppen ezért egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a piacvezérelt kutatások támogatására.

A kamara munkatársa felhívta a figyelmet Elisabeth Jeggle európai parlamenti jelentésére, melyből kiderült, a nők szakmailag jelentősen hozzájárultak a hagyományos vidéki élet és a gazdasági formák terjesztéséhez, illetve a helyi élelmiszerellátás sarokköveinek számítanak. Erre reflektálva Székely Erika egy hazai példát is bemutatott, demonstrálva a nők agrárinnovációban betöltött szerepét: a Mozgó piac programnak köszönhetően a városokba és az irodaházakba is eljutnak a termelők árui, és a kezdeményezést a NAK is támogatja. Meglepetésre a hallgatóság soraiban tartózkodott a felhozott hazai példát képviselő Botos Anikó is, aki kitalálta a programot, és akit így személyesen is megismerhetett a közönség.

Somogyi Norbert, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ általános főigazgató-helyettese arról számolt be, miként működik az innováció a gyakorlatban Franciaországban. A francia rendszer fontos elemei az olyan szakmai, alkalmazott agrárkutatási intézetek, melyek a költségvetési támogatás, a nemzeti és uniós pályázatok mellett saját forrásokkal is rendelkeznek. Ezeket vagy a tulajdonosok biztosítják vagy szaktanácsadással, ismeretterjesztéssel teremtik meg. Az infrastruktúra is a szakmai szereplők tulajdonában van, így a kutatási irányokba maga a szakma, a tulajdonosok is komolyabban bele tudnak szólni.

A konferencia végén inspirációként három olyan hölgyet mutattak be, akik a Copa-Cogeca innovációs díjára pályáznak. Kujáni Lászlóné Cser Olga agrármérnök, Czimbalmos Ágnes növénynemesítő, illetve Süle Katalin állattenyésztő, a NAK Zala megyei elnöke méretteti meg magát innovációs körökben. Az összeurópai eredményhirdetés július második felében lesz.

Forrás: nak.hu