Az OMVK megyei Területi Szervezetei hivatásos vadász alelnökeinek értekezletén – amelyet az Hivatásos Vadászok Országos Szakmai Versenyével egy időben június 17-én tartottak a Balaton-Felvidéki Erdészeti Erdei Iskolában – elhangzott az is: a vadászati vezetőknek és az érdekképviseletnek nagy a felelőssége abban, hogy pontos és hiteles információk lássanak napvilágot az új jogszabályi környezetről. Így a vadászokat és vadgazdálkodókat nem érhetik meglepetésként az újonnan hatályba lépő rendelkezések és a feleslegesen riadalmat keltő, alaptalan híreszteléseknek is elejét lehet venni.
Az OMVK Elnökségének meggyőződése, hogy a hivatásos vadászok a letéteményesei a jövő magyar vadgazdálkodásának. Cél, hogy ezt minden vadásztársasági tag és vezető egyaránt felismerje és a ma széles körben tapasztalható rövidtávú szemléletet mielőbb váltsa fel a hosszabb távlatokban való gondolkodás. A hivatásos vadászok között az utóbbi időben tapasztalható egyfajta hitevesztettség, melyet erősít számtalan – számukra kompetens személyektől kapott – téves információ. Az OMVK elnöke rendkívül fontosnak tartja, hogy a vadásztársasági és az érdekképviseleti tisztségviselők pontosan ismerjék a vadászati törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendelet(ek) tartalmát, a jogalkotó szándékait, a jogszabály különböző területei közötti összefüggéseket és vadásztársaikat – köztük kiemelten kezelve a hivatásos vadászokat – ezekről pontosan tájékoztassák. Ezzel számtalan félreértés és konfliktushelyzet megelőzhető lenne. El kell ismerni azonban, hogy a vadőrök munkakörülményei – tisztelet a kivételnek – valóban nem kielégítőek, de a Vtv. és vhr. módosítása 2017. március 1-jétől jelentős javulást garantál ezen a téren is.
A legfőbb változások, amelyek erősítik a hivatásos vadászokat:
• A Vtv. 50. § (4) bekezdés előírja, hogy a hivatásos vadász tevékenységét munkaviszonyban, teljes napi munkaidőben végzi. A (7) bekezdés rendelkezik arról, hogy egy hivatásos vadász kizárólag egy vadászatra jogosult alkalmazásában állhat. Megemlítendő továbbá, hogy a hivatásos vadász rendészeti feladatokat ellátó személynek minősül, amely kiemelt jogi védettséget jelent a számára.
• A Vtv. 52. § (2) szerint a vadászatra jogosult jogosultsága felfüggesztésre kerül mindaddig, míg a hivatásos vadászokkal kapcsolatos törvényi kötelezettségeinek nem tesz eleget. Ennél szigorúbb szankció csak akkor érheti a vadgazdálkodót, ha nem tölti fel a vadkáralapot, vagy nem fizeti be határidőre a haszonbérleti díjat, akkor ugyanis végleg megszűnik a jogosultsága. A felfüggesztés foganatosítható, ha nem teljes munkaidőben foglalkoztatják a vadőrt, vagy ha nem kapja meg a szintén jogszabályban előírt járandóságait (így a ruházatot, lődíjat stb., a részleteket szintén a vhr. pontosítja majd).
• A jogszabályi előírások betartását a tájegységi fővadászok szavatolhatják. Ezen szakemberek feladatainak egyik felét a vadászatra jogosultak és a vadgazdálkodás segítése teszi ki, míg a másik fele a jogszabályok betartásának felügyelete (ezért sem ésszerűek az ellenük ágáló hangok a vadásztársadalmon belül). Szerencsés, hogy a fővadászok nem rendelkeznek hatósági jogkörrel, mivel így nem kell hivatalból intézkedniük egy-egy szabálytalanság észlelésekor. Első körben felhívhatják a vadászatra jogosultak figyelmét a hiányosságokra, és amennyiben nem történik változás, akkor már a hatósághoz fordulhatnak, amely azonban már nem mérlegelheti az intézkedést. A tájegységi fővadászokat érdemes segítő partnernek, tekinteni, akik a vadászatra jogosultak szakmai munkájához nyújtott támogatásukkal, tanácsaikkal, a jogszabályi előírások betartatásában betöltött szerepükkel nagyot lendíthetnek a vadgazdálkodás színvonalán, mindehhez azonban arra van szükség, hogy közöttük és a hivatásos vadászok között bizalomra épülő, megfelelő munkakapcsolat alakuljon ki.
• A vadászatra jogosultak szakmai munkájának irányítását – azaz a vadászmesteri tisztség betöltését – a Vtv. 50. § (2) bekezdésének a) pontja megfelelő végzettséghez köti. A jogszabály a feladatok mibenlétét is egyértelműen rögzíti, így a hivatásos vadászok munkáját is hozzáértők irányíthatják. A szükséges képesítés, vagy középfokú végzettség és tíz éves gyakorlat, vagy legalább középfokú szakmai végzettség megléte. Az előzőekben említett követelményeket a végrehajtási rendelet fogja pontosítani.
• Lényegi része az új jogi szabályozásnak – amelyben szintén lehet szerepe a hivatásos vadászoknak – hogy a vadászatra jogosultak a földtulajdonosi közösséggel nem köthetnek olyan haszonbérleti szerződést 2017. március 1-jétől, amely 2037. március 1-jéig garantálná a jogosultságukat (ilyen szerződést a hatóság sem fogadhat el). Azon kívül, hogy az üzemterveket hétévenként kötelezően felül kell vizsgálni, a hatóság nem tervszerű gazdálkodás esetén is megszüntetheti a jogosultságot. Az üzemterv végrehajtásának felülvizsgálata ezen kívül a Vtv. 45. § (2) a) pont szerint nem csak hivatalból, de kérelemre is történhet. Így a hivatásos vadász – megerősítve a tájegységi fővadásszal – jelezheti az esetlegesen tapasztalt visszásságokat és kérheti a felülvizsgálatot. Ugyanezt maga a tájegységi fővadász is megteheti. A 17. § (9), valamint a 18. § (7) pedig kimondja, hogy nem megfelelő gazdálkodás esetén azonnali hatállyal törlik a vadászatra jogosultat. Ilyen körülmények között a vadgazdálkodónak elemi érdeke, hogy tervszerű gazdálkodást folytasson.
Az OMVK egy bértábla-ajánlást állított össze a közalkalmazott bértáblából kiindulva a hivatásos vadászok számára (ez letölthető ide kattintva). Ez ugyan a Ptk. értelmében nem bírhat kötelező érvénnyel, ám iránymutatásul szolgálhat a vadászatra jogosultak számára. A táblában szereplőknél alacsonyabb fizetések biztosítása nélkül aligha sikerülhet jó szakembert alkalmazniuk az egyesületeknek. Tisztában vagyunk azzal, hogy a főmunkaidőben foglalkoztatott és a jogszabályi előírásoknak megfelelő felszereléssel és járandósággal, továbbá elfogadható megélhetést biztosító fizetéssel ellátott hivatásos vadász – ahol eddig nem ilyen feltételek mellett alkalmazták – költségtöbbletet jelent. Mielőbb tudomásul kell vennie azonban a vadászatra jogosultaknak, hogy számukra hosszútávon ez a legjobb és egyértelműen megtérülő befektetés.
A jogszabály-előkészítés során többen felvetették, hogy az optimális megoldás a hivatásos vadászok helyzetének javítására az állami alkalmazásba vétel lenne és sérelmezték, hogy ez nem valósult meg. Ezt a megoldást üdvösnek tartanák az érdekképviseletek is, azonban – ahogy ez már korábban az OMVK honlapján is megjelent – jelenleg erre nincs lehetőség, csak távlati célként tűzhető ki. Egyébként ezért is kell különösen hangsúlyosnak lennie az érdekvédelemi munkának. A hivatásos vadászok már most is kötelezően tagjai az OMVK-nak. Közülük azokat, akik becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően teljesítik feladataikat, segítenie kell a szervezetnek, meg kell tudnia védeni őket, ha bármilyen problémákba ütköznek munkájuk során – akár a munkáltató egyesületen belül is. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a problémák eljussanak a különböző kamarai szintekre.
Az OMVK elnöke tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy a vhr. várhatóan nem fogja követni a Vtv. hatályba léptetési ütemét. A megalapozott végrehajtási rendelet elkészítése érdekében a szakmai kérdéseket érintően egy végrehajtási rendelet fog elkészülni, amelyet jelenlegi információk szerint az FM 2017. január 1-jével léptet hatályba. Az FM és a vadászati érdekképviseletek között meglévő partneri együttműködésre építve a minisztérium kérte az érdekképviseleti szervezeteket, hogy a vhr. kidolgozásában működjenek közre. A hivatásos vadászokat érintő vhr. módosítással kapcsolatban az OMVK vezetése a megyei hivatásos alelnököktől várja a javaslatokat. Természetesen a vhr. más területével kapcsolatban is bárki tehet javaslatot az augusztus 15-éig. Az elmondottak értelmében az OMVK elnöke arra kérte a jelenlévőket, hogy a továbbiakban ne szorgalmazzák a szakaszokra bontott vhr.-ek megjelenését.
Dr. Jámbor László beszámolt a Vadászkamarai törvény módosításának állásáról is. Ezt az országgyűlés munkatervében az idei év áprilisra ütemezte be, ám egyéb aktuális kérdések miatt csak az őszi ülésszak elején kerülhet benyújtásra a parlamentnek. A módosítás két lényeges változást tartalmaz. Egyrészt visszaállhat a kötelező vadászkamarai tagság a sportvadászok számára is, másrészt pedig a külföldi vadászoknak kiadott vadászati engedélyekből származó bevételt megkapja majd az OMVK. A kamarai vezetés az előzőekből származó többletbevételt a korábban meghirdetett, a megyei szervezetekre vonatkozó feladatarányos finanszírozási rendszer megvalósítására, továbbá szakmai programok indítására kívánja fordítani.
Pap Gyula, az OMVK sportvadász alelnöke szintén hangsúlyozta a hivatásos vadász alelnökök szerepét abban, hogy a jogszabály-módosítások miatt bekövetkező gyökeres változások időben tudatosuljanak a vadászokban. Hangsúlyozta: a megfelelő kommunikáció rengeteget nyom a latban. El kell érni, hogy a vadászatra jogosultak megértsék: anyagi ráfordítás nélkül nem lehet eredményes vadgazdálkodást folytatni. A szükséges forrásokat hatékonyabb belső gazdálkodással vagy egyéb teherviseléssel lehet majd kigazdálkodni. Felidézte azt is, hogy a jogalkotási folyamat rengeteg kompromisszumos megoldást hozott, amelyek azonban egyáltalán nem jelentenek megalkuvást, különböző érdekköröknek való behódolást.
A szakmai felvetések, észrevételek, pontosítások után ifj. Fodermayer Vilmos, az OMVK hivatásos vadász alelnöke az ülés zárásaként arra kérte a jelenlévőket, hogy a következő hetekben, amikor a vhr. normaszöveg összeállításának segítése révén érdemben lehet képviselni a vadőrök érdekeit, feltétlenül és mielőbb gyűjtsék össze megyéjükben az összes megvalósítandónak vélt elképzelést.
Forrás: OMVK
Forrás: NAK
