Szeptember huszadikától használható a GMO-mentes jelölés a hazai élelmiszereken, így hamarosan a vásárlók számára is egyértelművé válhat, hogy az adott áru tartalmaz-e génmódosított összetevőt. Az erről szóló rendelet a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg. Bár az Európai Unióban külön szabályozás vonatkozik a géntechnológiával módosított élelmiszerek jelölésére, a GM-takarmánnyal etetett állatok húsa, a tej vagy a tojás esetében a fogyasztók nem kapnak tájékoztatást ennek tényéről, hiszen az ilyen típusú élelmiszerekre nem vonatkoznak a szigorú előírások. A hamarosan életbe lépő hazai szabályozásnak köszönhetően azonban lehetővé válik, hogy a GMO-mentes élelmiszer, takarmány, valamint a „mentes” táppal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, illetve méz külön jelölést kapjon. Ennek használata önkéntes lesz, tehát alapvetően lehetőséget, és nem kötelezettséget jelent majd az élelmiszer-előállítóknak.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Időknek elmondta: a jelölés új piaci lehetőséget nyit meg a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar előtt, hiszen új választási lehetőséget jelent a fogyasztóknak. A cél, hogy minél nagyobb piaci részesedést érjenek el a GMO-mentes termékek, hiszen a jelölés használatával a nyomon követhetőség és a minőség is biztosított – emelte ki az államtitkár.
A takarmányok többségénél ma a szója a fő fehérjeforrás, a hazai szükségletet pedig főként importból származó GM-szója elégíti ki. Annak érdekében, hogy a hazai állattartás importfüggősége csökkenjen, a kormány fehérjeprogramot indított, amelynek keretében részben a hazai szójatermesztést, részben pedig a szója kiváltására alkalmas fehérjeforrásokra vonatkozó kutatást ösztönzik.
Ennek nyomán magyar kutatók kifejlesztették azt a takarmányt, amely alternatív fehérjeforrással képes lesz teljesen kiváltani a szóját a kérődzők esetében. A tárca által megrendelt és a Széchenyi István Egyetem által elvégzett vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a kérődzők – beleértve a nagy tejtermelésű tehénállományokat is – takarmányozásában a termelés csökkenése és a takarmányozási költségek növekedése nélkül helyettesíthető a szója. Az új takarmányfajta olyan melléktermékekből állítható elő, amelyek korlátlanul rendelkezésünkre állnak – repce- és napraforgódara, szárított gabonatörköly (DDGS) és kukoricaglutén –, így nem növeli a gazdálkodók költségeit sem.
Forrás: Magyar Idők/nak.hu