Meglepő mértékeket öltött az uniós csatlakozás után az adminisztrációs terhek mennyisége, például a jelentések írásából, adategyeztetésekből, dokumentumok kitöltéséből és elküldéséből, nyilvántartás vezetéséből akad bőven – jelezték a kamara megyei elnökei a NAKlapnak.

– Mivel az egész világpiaccal vagyunk versenyben, nem mellékes, hogy az egyes országokban mekkora adminisztrációs terhekkel kell megbirkózniuk a gazdálkodóknak. Vetélytársaink közül, csak a legnagyobbakat említve, Argentínának, Ausztráliának, Brazíliának vagy éppen az Egyesült Államoknak szinte semmilyen adminisztrációs kötelezettségük nincs – mutatott rá dr. Pusztavámi Márton. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Vas megyei elnöke szerint a környező országok közül a nem európai uniós tagállamok lényegesen kevesebb bürokrácia mellett tevékenykedhetnek, mint a közösség tagországai.

– De EU-s összehasonlításban is pápábbak vagyunk a pápánál. Osztrák gazdatársaink szamárfüles iskolafüzetekben vezetik gazdálkodási tevékenységüket, számla kiállításához nem szükséges szigorú számadású nyomtatványt használniuk. A francia gazdálkodók 75 ezer fős tüntetést szerveztek a zöldítés és a vele járó adminisztrációs terhek miatt. Az unióból távozóban lévő angol gazdálkodók nem is tarthatták be a diverzifikációs vagy zöldítő másodvetéses követelményeket, nyilván nem is adminisztráltak. Összehasonlításban tehát megállapíthatjuk, hogy az adminisztrációs terhekkel saját termelőinket sújtjuk messze a legjobban – foglalta össze a jelenlegi helyzetet a szakember.

Van mit csökkenteni

Dr. Pusztavámi Márton szerint a legnagyobb terhet jelentő bürokratikus akadályok már a gazdálkodás tervezésénél agyonsújtják a gazdákat. A termelőeszközök beszerzésénél vagy egyéb beruházás során sokszoros bürokratikus akadályoknak kell megfelelni, majd a termelés során a fajtahasználattól kezdve, a műtrágya, a növényvédő szer többszörös adminisztrációja – egyébként is agyonszabályozott rendszerben – csak tovább nehezíti a gazdálkodók életét, végig egészen a termést záró értékesítésig.

– A földvásárlás, földhasználat adminisztrációja, a takarmányforgalmazás adminisztrációja, a tűz- és munkavédelem, a zöldítés, a környezetvédelmi előírások mind-mind rengeteg papírmunkával járnak, így ezeket tartom a legfeleslegesebb előírásoknak – mondta a NAK Vas megyei elnöke.

– A Nébih felé nitrátjelentés, a gazdálkodási napló vezetése, az egységes kérelem és a hozzá kapcsolódó adategyeztetés és területegyeztetés, dokumentumok feltöltése és megőrzése, a jelentési kötelezettségek, a földhivatali adminisztráció, a földműves nyilvántartásba való bejelentkezés, az adásvételi és bérleti eljárások ideje és az ezzel járó papírmunka, a földhasználat bejelentése, a nemzeti parkok felé a NATURA 2000 területek esetén a kaszálás bejelentése, állattartás esetén a jelentési kötelezettségek – folytatta felsorolásszerűen azon kötelezettségek sorát Süle Katalin, amelyek nehezítik a gazdák életét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala megyei elnöke hozzátette: a felsorolt és valószínűleg nem teljes körű listából nehéz megmondani, hogy mi az, ami felesleges, mert sok esetben saját érdekünk is, hiszen így nyomon követhető a gazdálkodó tevékenysége.

Az utóbbi években a gazdálkodóknak jelentős problémát jelentett az egységes kérelemhez kapcsolódó földhasználat igazolása. Magyarországon sajnos a földhasználat és tulajdon nyilvántartása sok esetben nem a valós helyzetet tükrözi és sok a jogi akadály, ráadásul a bejelentésekhez sok papírmunka tartozik. Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke sok esetben a szintén jelentős agrárgazdasággal rendelkező Lengyelországot hozza fel követendő példának.

– A növényvédő gépek vizsgáztatása Lengyelországban olcsóbban és rugalmasabban oldható meg, ráadásul többen végzik, illetve végezhetik – mutatott rá. – A lengyel adózás is jóval egyszerűbb, területalapú átalányadózást alkalmaznak, ami nem mindenki által érvényesíthető kivételekkel bonyolított. A lengyel gyümölcskivonási támogatás ellenőrzése egyszerűbb volt a magyarnál, hatékonyabban tudták „kihelyezni” a termést többek között hazánkba.

– Ausztria a hígtrágya-, illetve trágyalékezelés ellenőrzése miatt említhető meg: ott arra hivatkozva, hogy hígtrágyát szinte az egész év folyamán ki lehet juttatni a földre, nem a miénkhez hasonló szigorúsággal ellenőrzik a trágyatárolókat. A csak Magyarországon bevezetett EKÁER-rendszer a nem őstermelői körnek jelentős többletterhet jelent – tette hozzá.

Rácz Imre szerint a zöldségtermeléshez kötött támogatás esetén erős túlzás a nemzetközi szakmai gyakorlatban sztenderd LOT-számot nem elfogadni, mint a magyar forgalomban is használatos fémzárszámot. A gyümölcstermeléshez kötött támogatás esetén bosszantó, hogy évente újra kérik ugyanazokra a területekre a kormányhivatali igazolást az ültetvény korára vonatkozóan. Felesleges előírás-szigorításként élik meg gazdáink azt, hogy külön szaktanácsadói szerződéshez kötik az I. forgalmazói kategóriás növényvédő szerek forgalmát és felhasználását: az eddigi gyakorlatnak megfelelően a forgalmazói felügyelet elégséges lenne továbbra is. A pályázatok bírálatakor továbbra is erősen felül van értékelve az elméleti tudás megszerzésével kapcsolatos dokumentáció, hátrányban a gyakorlati tapasztalat, pedig az nem új keletű megállapítás, hogy a friss diploma esetén még nagyon sok ismeret hiányzik ahhoz, hogy valaki eredményesen gazdálkodhasson.

Lenne megoldás

Süle Katalin a földhivatalok esetén számos bürokráciacsökkentő javaslatot fogalmazott meg. Szerinte egységes eljárásrendet kellene bevezetni minden hivatalra és ügyintézőre nézve; olyan formanyomtatványok kellenének, amelyek minden jogszabálynak megfelelnek és a gazdálkodók számára átadhatóak; a nem létező, nem fellelhető vagy elhunyt személyek törlése a nyilvántartásból vagy hivatalból indított póthagyatéki eljárás nagy segítség lenne; a földterület átírásának elmaradása vonjon maga után büntetést, kötelezően a hagyatéki leltár tartalmazza az elhunyt földtulajdonait; legyen lehetőség hiánypótlása vagy a jegyzők végezzenek előzetes ellenőrzést a kifüggesztés előtt; jogszabályi könnyítések. A Zala megyei elnök asszony szerint sok a mezőgazdasághoz kapcsolódó hivatal és a gazdálkodó számára nem egyértelmű, hogy ki mit csinál, mit ellenőriz.

– A bürokrácia csökkentéséhez a hivatali rendszer átláthatóbbá tétele is hozzátartozna. Kis önkritikát is gyakorolva a kamarai tagdíjbevallás is pluszadminisztrációt jelent a gazdáknak – tette hozzá.

Bár idén jelentős egyszerűsítések történtek, de érdemes lenne további könnyítéseken is elgondolkozni. Rácz Imre szerint nagy gondot jelent, hogy az MVH eljárásrendje szerint a területalapú és a hozzá kapcsolódó támogatások esetében nincs lehetőség hiánypótlásra; túlzott a Vízkeret Irányelvnek való megfelelési kényszerünk; igen jelentős gond egyes állattenyésztési ágazatokban a közhiteles ENAR-rendszer nagymértékű pontatlansága.

A mezőgazdasági kis- és közepes üzemek jellemzően éves áfa-elszámolás alá esnek, így egy-egy nagyobb beruházás megvalósításakor jelentős terhet jelent számukra az ebből eredő időeltolódás, akár a gazdálkodásuk biztonságát is veszélybe sodorja. Problémát okoz az is, hogy minden hivatalnál külön-külön egyedi azonosítója van minden ügyfélnek, és minden hivatal bekéri a másik nyilvántartási számát, azonban a hibázások miatt nem egyszerűsíti, hanem bonyolítja a mindenkori ügyet ez. Túl bonyolult a sertések jelölési kötelezettsége és sokrétű, egymástól független szervezetek kérik a saját jelölésük elhelyezését az állaton, ami már nem fér rá az állat fülére.

Szükséges és elégséges lenne csak egy darab azonosítóval jelölni minden személyt minden államigazgatási üggyel kapcsolatban. Indokolatlanul hosszú a földek adásvételével kapcsolatos eljárásrend: a legtöbb esetben legalább 150 nap telik el a szerződés megírása és a tulajdonbejegyzés között, ami egyes támogatási formák igénybevétele esetén jelentős gondot okoz. A mezőgazdasági területeken kialakításra kerülő kutakhoz kapcsolódó vízvédelmi sávokra vonatkozó államigazgatási előírások indokolatlanul erősebbek, mint a vonatkozó szakmai jogszabályok.

Rácz Imre úgy véli, hogy a túlzott bürokrácia csökkentését gazdabarátabb ellenőrzési eljárásokkal, valamint méltányosabb értékelési eljárásokkal lehetne elérni. Fontos lenne, hogy az átfedésben lévő adatnyilvántartásokat átszervezzék, tehát ne külön-külön kérjék be a hivatalok, hanem egy bekérés legyen, amelyhez minden érintett hivatal hozzáfér.
– A jogszabályok, bár bonyolultak, sok kivételt és esetet foglalnak magukban, ugyanakkor nem tudják lefedni az életben felmerülő össze problémát, amit azonban nincs lehetőség méltányosság és egyedi elbírálás keretében kezelni – tette hozzá az elnök.

A bürokratikus akadályok csökkentéséhez a jogszabályok módosításán keresztül vezet az út. Dr. Pusztavámi Márton szerint leggyorsabban és legegyszerűbben a zöldítés teljes rendszerét lehetne megszüntetni. Hozzátette: ahol a gazda több időt tölt az irodában, mint a határban, ott sürgősen cselekedni kell!

Forrás: nak.hu