Demográfiai helyzet

• A megyét 2015-ben is természetes népességfogyás jellemezte, ezt azonban a pozitív vándorlási egyenleg egyensúlyozni tudta, így valamelyest nőtt a lélekszám. 2016. január 1-jén 455 ezren éltek a megyében, ami 0,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A korszerkezet továbbra is öregedő tendenciát mutat, a száz gyermekkorúra jutó időskorúak száma 117-re nőtt. A 65 évesek és idősebbek alkották a lakosság 17%-át, a 15–64 évesek hányada 68%-ot tett ki.
• 2016. I. félévben 1897 gyermek született és 2605 személy hunyt el a megyében, ami 4,1, illetve 5,8%-kal kevesebb az előző évinél. A természetes népességfogyás üteme lassult: a születések és a halálozások számának egyenlegéből eredően 708 fővel csökkent a népesség, ami tizedével alacsonyabb a tavalyinál. Országosan még a megyeinél is – 13 százalékponttal – kedvezőbben alakult a népmozgalmi folyamatok egyenlege.
• Javult a házasságkötési kedv, az I. félévben 1054 – a tavalyinál 16%-kal több – pár kötötte össze életét hivatalos keretek között.

Munkaerőpiac

Gazdasági aktivitás

• A Munkaerő-felmérés második negyedévi adatai alapján Győr-Moson-Sopron megye munkaerőpiaci helyzete továbbra is az egyik legkedvezőbb az országban. 2016. április-júniusban átlagosan 218,4 ezer gazdaságilag aktív 15–74 éves személy élt a megyében, ugyanannyi, mint az előző év azonos időszakában. Az aktivitási arány 62,1%-ot tett ki, ami a főváros és a megyék rangsorában Budapest után a második legmagasabb értéket képviselte.
• A foglalkoztatottak száma 213,4 ezer, a munkanélkülieké 5,0 ezer fő volt, így a foglalkoztatottsági ráta 60,7%-ot, a munkanélküliségi 2,3%-ot tett ki. Utóbbi két mutató a második legnagyobb, illetve a legalacsonyabb értéket képviselte az országban.

Keresetek

• 2016. I. félévben a legalább öt főt foglalkoztató megyei székhelyű szervezetek több mint 133 ezer főt foglalkoztattak, 4,0%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. A bővülés kizárólag a versenyszférában bekövetkezett létszámnövekedésnek köszönhető. Itt mintegy 103 ezer, a költségvetési szerveknél 27 ezer főt alkalmaztak.
• Négy szolgáltatási terület kivételével minden nemzetgazdasági ágban nőtt a létszám. Az iparban mintegy kétezer fővel dolgoztak többen, mint tavaly ilyenkor. Alágazatai közül a termelés növekedésével párhuzamosan a gumi-, műanyag- és építőanyagiparban, valamint a kohászat, fémfeldolgozásban következett be jelentős létszámbővülés, de a gép-, gépi berendezés gyártása kivételével minden más területét is pozitív változás jellemezte.
• A további három, legalább 10 ezer főt foglalkoztató gazdasági ágban (kereskedelem, oktatás, egészségügyi szolgáltatás) az átlagosnál nagyobb volt a létszámbővülés, melyet az egészségügyi szolgáltatásban a közfoglalkoztatás is befolyásolt.
• A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 272 ezer forintot tett ki, ami 5,4%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál. A fizetések kisebb mértékben emelkedtek az átlagosnál, azonban egyedül a fővárosban voltak nagyobbak a megyeinél. A munkavállalók keresetükön felül 13 ezer forintos juttatásban részesültek.

Nyilvántartott álláskeresők

• 2016. június végén a Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 3651 álláskeresőt tartottak nyilván a megyében, ötödével kevesebbet, mint egy évvel korábban. Területi összehasonlításban számuk itt volt a legkisebb. A nyilvántartott álláskeresők a munkavállalási korú népességhez viszonyított aránya szintén itt volt a legkedvezőbb (1,2%) az országban.
• A munkanélküliek közül 240 fő pályakezdő, 421 személy 25 év alatti volt, számuk egy év alatt az átlagosnál nagyobb mértékben csökkent.
• Az álláskeresők 27%-a legfeljebb általános iskolai, 61%-a középfokú, s 12%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett.
• Június végén a megyében a bejelentett üres álláshelyek száma először haladta meg az álláskeresőkét. Összesen 3762 betöltetlen álláshelyet kínáltak a munkáltatók, másfélszer többet, mint egy évvel korábban. Ennek eredményeként az elhelyezkedési esélyek tovább javultak.

Forrás: KSH