Több mint felére csökkent a diótermés itthon a késő tavaszi fagykárok és az elhúzódó hűvös idő miatt. A Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Kft. (MKSZN) értesülései szerint azonban a veszteséghez hozzájárult a délnyugati országokból érkező dióburok fúrólégy károkozása is, amely a Dunántúlon: Somogy, Győr-Moson-Sopron, Zala, Vas, Veszprém megyében fordult elő, közülük pedig a tavalyi évekhez hasonlóan Zala és Somogy megyében okozott jelentősebb fertőzést.
A rovar jelentős kártétele azért aggasztó, mert Magyarország dióexportból vezető helyen áll, a héjas dióval szemben pedig minőségi követelmény, hogy szép, világos és foltmentes legyen. A karantén listán szereplő fúrólégy márpedig a dió burka és csonthéja között végzi tevékenységét, amelynek során a csonthéj olyan mértékben elszíneződik, hogy a folt még az ipari tisztítás (manipulálás) során sem távolítható el.
„Ezt a fajt azért hívják dióburok fúrólégynek, mert a dió burkában okoz kártételt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A rovar a dió zöld burkába juttatja be tojásait, ahol általában több, sokszor akár 15 lárvát is elhelyez. A károsított burok elszíneződik és a rágás kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedésnek. A fertőzött termés sok esetben lehullik a fáról, így augusztus elején, végén elbarnult héjú dió található a fa alatt” - magyarázta dr. Voigt Erzsébet Viktória, a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) tudományos tanácsadója.
A szakember elmondása szerint a védekezést rendkívül megnehezíti, hogy a rajzás július elejétől, közepétől egészen szeptember közepéig, végéig tart, amit a kihelyezett CSALOMON® PALz rovarcsapdákkal tudnak csak nyomon követni a gazdák. Ebben az időszakban gyakorlatilag legalább ötszöri kezelésre van szükség a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) által engedélyezett vegyszerekkel, és ez már nem teszi gazdaságossá a termesztést, különösen akkor, ha más okok miatt csupán fél termésre számíthatunk.
A dióburok fúrólegyet az EU a karantén károsítók listáján szerepelteti, de valószínűleg a közeljövőben törlik a kategóriából, mert a rovar már Európa legtöbb diótermesztő országában jelen van, így a terjedését megakadályozni nem lehet. A következő év kártételét némiképp csökkentheti, ha a fertőzött, lehullott termést összegyűjtjük és elégetjük még akkor, amikor a lárvák a burokban találhatók.
A megfigyelések szerint Magyarországon a dióburok-fúrólégy jelenlétét az Alföldön és a Tiszántúlon még nem mutatták ki, így itt a termés jelentős csökkenése elsősorban a fagykárnak tudható be. A Duna-Tisza közén volt olyan telepítés, ahol a jelentős fagy miatt egyetlen termés sem volt a fán.
Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke, a gyümölcs főbizottság vezetője az MTI-nek elmondta: a becslések szerint a múlt évihez képest 30-40 százalékkal termett kevesebb dió az idén, főként a szélsőséges tavaszi időjárás miatt. Tavaly mintegy 2,0-2,5 ezer tonna diót szedtek le a diófákról. A magyar héjas dió 70-80 százaléka exportra kerül, míg a fennmaradó hányadot tört dióként - dióbélként - értékesítik belföldön.
