Magyarországon 1921 óta tartja nyilván a mezőgazdasági adatokat a Központi Statisztikai Hivatal, és ezt a majd' egy évszázadot tekintve az egyes őszi növénykultúrák 2016-os termésátlaga és -mennyisége csúcsot döntött. A részletekről a Betakarítási Koordinációs Bizottság idei utolsó tanácskozása után, a KSH és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szolgáltatott adatokat ismertetve számolt be Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára.

Történelmi rekordok

A kukorica termésátlaga 8,6 tonna/hektár (t/ha), a várható összmennyiség – mivel a betakarítás még néhány országrészben tart – 9,1 millió tonna; utóbbi a második legjobb éves eredmény, a csúcsot a 2014-es esztendőben produkált mennyiség (9,35 millió tonna) tartja. Mint az államtitkár megjegyezte, idehaza vannak jobb és szerényebb átlagot hozó megyék: Hajdú-Bihar (9,6 t/ha), Somogy (9,4) Tolna (9,3) a jobbak, Nógrád (7,3 t/ha), Jász-Nagykun-Szolnok (7,4), Heves és Csongrád (7,5) a szerényebbek közé tartozik.

A napraforgó idei hektáronkénti 3 tonnás termésátlaga nemcsak történelmi, de világrekord is. Ennél nagyobb mennyiséget egy hektárról napraforgóból sehol a világon nem takarítottak be. A napraforgó össztermése az idén elérte az 1,8 millió tonnát, ami ugyancsak történelmi rekordnak számít. Hasonló csúcsdöntést „hozott” a szója is: a termésátlag 3 t/ha, az összmennyiség pedig 181 ezer tonna. A cukorrépa betakarítása egyelőre 90 százalékos, az eddigiek alapján az átlagtermés 65 t/ha lesz. A repce 3 tonnát meghaladó hektáronkénti termése 1990 óta a második legjobb teljesítmény, csak 2014-ben volt jobb 0,1 tonnával. Az össztermés pedig 809 ezer tonnával történelmi rekordnak számít.

– A nyári és az őszi gabona-betakarítási adatok is jók, összesen 19 tonna búza és kukorica termett, 15 százalékkal több az előző évinél. Ami azt is jelenti, hogy mintegy 7,6 millió tonna gabona exportáru-alapot képez – jegyezte meg Czerván György.

Az árak a mélyben vannak

Amellett, hogy a kiváló eredményekért köszönetét fejezte ki a gazdáknak, az érdekképviseleteknek, az agrárkamarának, a tárca munkatársainak Czerván György, azt is megjegyezte, hogy „kevésbé jó hírek is vannak”. Ez pedig a felvásárlási árak alakulása. Úgy fogalmazott, a világpiaci árak 10-15 százalékos csökkenése a hazai felvásárlási árakon is érződik, 2015-höz képest például a malmi búzát, a takarmánykukoricát, a napraforgót és a repcét itthon is ennyivel kevesebbért tudják eladni a termelők.

Az államtitkár megjegyezte, hogy azok, akik az átlagnál jobb hozamot produkáltak, az értékesíthető pluszmennyiség miatt részben vagy egészben tudták kompenzálni az árzuhanásból fakadó hiányt. Ehhez kapcsolódva Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke hozzátette, hogy az átlagos búzatermésre „ráfizetett” gazda, viszont a repce és a kukorica valamennyit javított ezen a helyzeten.

A csúcsdöntésekre utalva elmondta, a növénykultúrák azért hoztak ilyen remek mennyiséget, mert minden tényező jól „működött” egyszerre: a kedvező időjárás, az alkalmazott modern technológiák és a folyamatosan végbemenő generációváltással behozott szellemi tőke újításai is hatottak.

– Olcsón, de a legjobb minőségben állítsunk elő, erre törekszünk – adott határozott, jövőbe mutató célt az elnök.

Káradatok

Ami az idei károkat illeti: összesen 131,5 ezer hektárra érkezett eddig kárbejelentés; egy éve ez a terület 203 ezer hektár volt. A gazdáktól a tavalyihoz hasonlóan mintegy 10 ezer kárbejelentés érkezett. A legnagyobb területre, 48 ezer hektárra jégeső kárt jelentettek a termelők, de jelentős területen pusztított a tavaszi fagy is, 43 500 hektárra érkezett bejelentés.