Bár az ukrajnai vizsgálatok eredményei nem erősítették meg az afrikai sertéspestis fertőzést a vaddisznóállományban, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) még mindig óvatosságra inti az ország keleti részén élő állattartókat. Az ukrajnai élelmiszer-biztonságért és fogyasztóvédelemért felelős állami szolgálat még december 29-én jelezte, hogy afrikai sertéspestist állapítottak meg a nagyszőlősi gazdaságban elhullott vaddisznókban. A helyi hatóság felügyeletével az elhullott és a telepen tartott további vaddisznókat a helyszínen elégették, és elvégezték a telep fertőtlenítését. Ugyanakkor az ukrán állami tudományos kutatóintézet tesztelő központja az elmúlt hetekben az ugocsai térségben elhullott és kilőtt vaddisznókban nem találta meg az afrikai sertéspestis vírusát. A nagyszőlősi válságstáb visszavonta korlátozó intézkedéseit, de arról is döntött, hogy folytatják a monitoringjellegű kilövéseket, és minden elejtett vaddisznóból mintát vesznek, majd azokat vizsgálatra Kijevbe továbbítják.
A NÉBIH azt közölte a Magyar Időkkel, hogy az ukrán határ menti területeken továbbra is szükség van az elővigyázatosságra, egészen addig, amíg megnyugtatóan nem zárható ki, hogy a kárpátaljai vaddisznóállományban nincs jelen a vírus. A negatív laboratóriumi eredmények ellenére ugyanis – a betegség sajátosságaiból adódóan – nem lehet teljes bizonyossággal kimondani, hogy nem fertőzött a vaddisznóállomány. A beteg állatok szinte kivétel nélkül, és mindössze néhány nap alatt elpusztulnak – a tetemeket nagyon nehéz fellelni –, annak pedig igen kicsi az esélye, hogy egészségesnek tűnő vaddisznóban a kilövést követően megtalálják a vírust.
A NÉBIH jelezte: az ukrán-magyar határ mentén jelenleg is zajlik a sertésállományok felmérése a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormányhivatal irányításával. Ez az intézkedés egyelőre 30 települést érint, eddig mintegy 100 sertéstartó gazdaságot kerestek fel az állategészségügyi szolgálat munkatársai, akik egyúttal tájékoztatást is adnak az állattartóknak a betegség tüneteiről és a szükséges óvintézkedésekről. A hatóság szerint az elővigyázatosságra nagy hangsúlyt kell fektetniük az érintett gazdaságoknak, a fertőzés megjelenése ugyanis jelentős gazdasági kárral járhat. Egyrészt a betegséggel érintett állományt azonnal fel kell számolni, ami egy nagy létszámú telep esetében akár több ezer sertést is jelenthet. Bár a leölt állatokért az államtól kártalanítás jár, de az állategészségügyi szabályok megszegése esetén – például ha a gazda elmulasztja a bejelentést vagy illegálisan szállít állatokat – a kártalanítás elmarad. A közvetett hatások pedig ennél jóval szélesebb körben érinthetik az állattartókat.
