Az elnökhelyettes szerint a szerződések és az érintett területek feltöltése a Nébih honlapjára a növényorvosok feladata, a gazdáknak a megfelelő szakemberek kiválasztásában van szerepük. Fontos, hogy egy megjelölt területre csak egy érvényes szerződés köthető. – A szakemberek nem csak a vény felírásában tudnak segíteni a gazdálkodóknak, a tanácsadás is ugyanilyen fontos. A megfelelő fajtaválasztással például jelentősen csökkenthető a szerhasználat – emelte ki Jordán László.
Évek óta nagy problémát jelent a hamis növényvédő szerek jelenléte a piacon. A Nébih kiemelten ellenőrzi a területet, évente több tételt is lefoglalnak és megsemmisítenek a hatóság emberei. Az elnökhelyettes szerint a hamis termékek óriási veszélyt jelentenek, mivel sokszor a pontos összetételük sem ismert. Korábban kevésbé „jól sikerült” replikákat kínáltak a feketepiacon. Ezek használata gyakran a teljes állomány pusztulásához vezetett, mivel például az ígért gombaölő hatóanyag helyett gyomirtót tartalmazott a termék. – Ma már sokkal kifinomultabbak a hamisítványok, ugyanakkor a veszély továbbra is jelentős. Lehet bennük olyan toxikus összetevő, amely az állományban ugyan nem okoz gondot, de az áruátvételnél vagy a minőség-ellenőrzésnél fény derül a jelenlétükre, és a teljes mennyiséget meg kell semmisíteni – emelte ki.
A másolatok elleni fellépést szorgalmazza a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége is. Szalkai Gábor, a szervezet vezetője szerint az egyes hatóanyagok visszavonása mögött elsősorban a hamisítványok és a nem megfelelő használat áll. Ezért azt javasolta, hogy a termelők csak megbízható helyről, lezárt, eredeti csomagolásban forgalomba hozott termékeket vásároljanak.
Az elmúlt években több hatóanyag felfüggesztéséről is döntött az Európai Unió. Két éve az úgynevezett neonikotinoid csávázószerek engedélyét függesztették fel, míg legutóbb 24 glifozáttartalmú szert vont ki a forgalomból a hazai hatóság. Ez utóbbiak főként a gyomirtásban és a parlagfű elleni védekezésben játszanak nagy szerepet. A szakemberek szerint mindkét termékkör esetében vitatott az unió döntése. A környezetvédők például a legtöbbször a csávázószereket okolják a méhpusztulásért, holott az elmúlt két évben – amióta a használatuk nem megengedett – tovább csökkent a méhcsaládok száma, miközben olyan szerek forgalma nőtt, amelyek nagyobb környezeti terheléssel járnak.
