Az Emberi Erőforrások Minisztériuma „Hazai agrárképzési terület fejlesztése” címen a helyzet feloldására kormány-előterjesztést készít, amelynek megvitatására a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egy asztalhoz ültette a piaci szereplőket. Az egyeztetés azért is volt sürgető, mert a tapasztalatok szerint a képzési problémák kihatnak az ágazat társadalmi megítélésre, gyengítik a kutatási potenciált, ezáltal erőteljesen hozzájárulnak a munkerőpiac elégtelenségéhez.

Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a bemutatott előterjesztés kapcsán rámutatott arra, hogy a hazai szakképzés és felsőoktatás szétaprózódott, összehangolt képzési utakkal nem rendelkezik; a felnőttképzés és szakképzés szerepe kontraproduktív; a képzési tartalomban sokszor elavult technológiák vannak jelen; a normatív támogatás nem fedezi az önköltséget; valamint a megszerzett tudás piaci relevanciája alacsony. Kiderült, hogy nemzetközileg egyre kevésbé versenyképes a képzés, az oktatásban kevés a nemzetközi együttműködés, illetve a projektek száma alacsony.

Színvonalemelés szükséges

A CBA, a Master Good-csoport, a Glencore, az Alföldi Tej, a Vitafort, Bonafarm csoport, a Gallicoop, az Axiál-csoport, a Mirelite Mirsa, a Biofungi, a Fino-Food, a Hungaroseed, a Légli Szőlőbirtok és Borászat, valamint a Szerencsi Mezőgazdasági Zrt. képviselőinek részvételével lezajlott megbeszélésen egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a hazai agrároktatásnak a piaci igényeknek megfelelően kell működnie a kereslet és a kínálat hatékony összeegyeztetésével. Elhangzott az is, hogy elengedhetetlen az oktatás színvonalával kapcsolatos következetes minőség-ellenőrzés bevezetése, valamint az oktatók továbbképzése. A szakterületek mindegyikére általában elmondható, hogy gyakorlatorientált, naprakész képzések szükségesek, kötelező gyakorlati idő bevezetésével. A fentieket támogatja a MEGFOSZ (Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége) által életre hívott Mezőgépész program, amelynek keretében kívánják felhívni a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét a kecsegtető jövőképpel rendelkező szakmára.

Igények a felsőoktatás felé

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kifejtette, hogy a kamara és az Agrárgazdasági Kutató Intézet által közösen rendszeresen összeállított munkaerőpiaci barométer is egyfajta megrendelés az oktatás irányába, hiszen közvetlenül a tagok igényeit tükrözi. A legutóbbi felmérés eredményéből többek között kiderült, hogy az álláshelyek betöltését elsősorban a pályakezdők mezőgazdasági, élelmiszeripari munkakörök iránti érdeklődésének hiánya és a jelentkezők nem megfelelő szakképzettsége hátráltatja. A kamara tagjai a szakképzési rendszert érintő javaslatként a tanulók gyakorlati ismereteinek bővítését, az élelmiszergazdasági vállalkozások szakképzésben részvételének növelését, a képzőintézmények és a gyakorlati helyek közötti szorosabb együttműködést fogalmazták meg.

A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy a képzési terület fejlesztési irányainak meghatározása során az egyetemek irányába meg kell fogalmazni az agrár- és élelmiszergazdaság piaci szereplői részéről a valós igényeket. Egyetértettek abban, hogy problémák megoldása az érintett szereplők közötti folyamatos kommunikációjával lehetséges, továbbá abban is, hogy a témában a kamara hívjon össze egy újabb megbeszélést, amelyen a mostani résztvevőkön túl, legyenek jelen az érintett egyetemi vezetők, valamint a Földművelésügyi Minisztérium képviselője is.