A hirtelen olvadás hatására szinte biztos volt, hogy egyre nagyobb területeket borít majd el a belvíz, a téli időjárás visszatértével azonban javulhat a helyzet – mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője az M1 aktuális csatornán vasárnap este. Hozzátette: a következő időszakban várható hidegebb idő eredményeként újra lefagyhatnak a földek, a tavaszi olvadás során pedig már sokkal nagyobb ereje lesz a napnak, ami enyhítheti a belvízveszélyt.

A jelenlegi helyzettel kapcsolatban a szóvivő elmondta: az állami kezelésű területeken biztosítottak az árkok, el tudják vezetni a vizet, a szivattyútelepek egyelőre nappali üzemmódban működnek. Hozzátette, hogy a főigazgatóság múlt hét péntek reggel óta folyamatosan figyeli a Sajót és a Felső-Tiszát is, a gátőröknek óránként jelenteniük kell minden jelenségről, fokozott figyelőszolgálat működik, éjjel-nappal kint vannak a szakaszmérnökök. Megjegyezte, hogy egyelőre semmi olyan jelenség nem volt, ami miatt be kellett volna avatkozni.

A változó időjárás kedvezőtlen mezőgazdasági hatásairól is nyilatkozott a Magyar Nemzetnek Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Mint mondta, az őszi kalászosok harmada károsodott az időjárás miatt, és a vetésterület legalább 50 ezer hektárral marad el a tervektől. Megjegyezte, az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának műholdfelvételein alapuló adatok szerint egyedül Magyarországon vannak fagykárok.

A főtitkár szerint bár a földeken nincs nagy hó és így olvadáskor nem lesz nagy víznyomás, de ha ez a víz még többször megfagy, károsodhatnak a növények. A MOSZ reprezentatív felmérése azt mutatja, hogy már csak a földek harmadát lehet jónak tekinteni, egyharmada viszont károsodott vagy gyenge. Ráadásul a globális gabonapiacon túlkínálat van, az árak jelentősen estek – tette hozzá.

Megkezdődött a fagykár felmérése

Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke közölte: a csapadék egyelőre nem okoz a gyümölcsösökben nagyobb gondot, néhány helyen állt meg a víz az ültetvényeken, ami nem kedvező a fák gyökérzetének, ám a helyzet nem kritikus.

Jelezte ugyanakkor, hogy a nagy hideg – a mínusz 20 Celsius fok alatti hőmérséklet – okozta károk felmérése most folyik a gyümölcsösökben. Elsősorban a csonthéjasokat érte jelentősebb fagykár, a nagy hideg miatt több helyen 10-50 százalék közötti termőrügy károsodást tapasztaltak. Hozzátette, hogy 30-40 százalék alatti károsodás egy jó virágzás esetén még nem okoz termésveszteséget. Akkor van baj, ha a virágzás sem lesz tökéletes.

Az almatermésűeknél a hideg időjárás nagyon hátráltatta a metszést, emiatt valószínűleg nem lehet a fák metszését időben elvégezni – mondta a szakember. Hozzátette: a nedvkeringés még nem indult meg a fákban, még mélynyugalmi állapotban vannak, a következő nyugalmi szakaszban (február elejétől a rügyfakadásig) már érzékenyebbek a hidegre – a mínusz 12 Celsius fok alatti hőmérsékletre.

Vancsura József a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt az MTI-nek, hogy az őszi vetéseket jó időben el tudták végezni a gazdák. Erre jött egy hó nélküli hideg, ami most teszteli az elvetett növények fagyérzékenységét. Még nem tudható milyen nagyságú lesz a fagykár az extrém hideg időjárás miatt, a felmérés most kezdődött.

A vízborítás a vetéseken a talaj felmelegedésével csökken, a fagyott föld nem tudja elnyelni a vizet. Ahogyan azonban melegszik az idő a víz várhatóan eltűnik a talaj felszínéről, mert általában nincs csapadék többlet. Így akár jó, de akár rossz termés is lehet; ez főként a növények fagytűrő-képességétől függ - mondta a szakember.