A hazai kertészek jó részének tavalyi is az időjárás jelentette a legnagyobb kihívást. A gyümölcstermelők az év kezdetén még nagy reményekkel tekintettek a jövőbe, a rekordmennyiségű virág kiugróan jó termést helyezett kilátásba. A szokatlan melegnek köszönhetően a különböző fajok virágzása összeért, egyszerre láthattunk még virágzó mandulát és már virágzó almát. Április 20-ára virradóra az ország több pontján mértek jelentős éjszakai-hajnali lehűléseket, volt olyan ültetvény, ahol a hőmérséklet –7 Celsius-fok közelébe süllyedt. Alma-, dió-, meggy-, cseresznye-, kajszi-, őszibarack-, szamóca- és szőlőkultúrák egyaránt érintettek voltak. Néhol többször egymás utáni napokon is fagyott. Szerencsére a fagyok foltszerűen fordultak elő, ráadásul eltérő fenológiai stádiumban lévő növényállományokban.
Ennek megfelelően a károk mértéke is változó volt, a leginkább érintett területeken akár 100 százalékos is lehetett a fagykár. Ebben az időszakban szabadföldi zöldségnövényeink többsége még nem került ki a földekre, így zöldségtermelőinket nem érintették az április végi fagyok. Egy-két korai szabadföldi paprikakiültetés és korai borsó károsodott. Néhány termőhelyen a kiültetett dinnyepalánták „fáztak le”, komolyabb károk nem keletkeztek, csak a betakarítás késett némileg. A május kissé csapadékosabb volt a megszokottnál, aminek következtében mind az ültetvények, mind a szántóföldi zöldségek szépen fejlődtek.
Az időjárás június közepétől augusztus közepéig igen szélsőséges volt, gyakori erős felmelegedésekkel, hőségidőszakokkal, hirtelen kialakuló heves esőzésekkel, nagy intenzitású záporokkal, zivatarokkal. Ez jelentősen megnehezítette a növényvédelmet, az esők és viharok következtében sérült, repedt terméseken különböző rothadást okozó kórokozók fertőztek. A hőség kihatással volt a minőségre is, például egyes ültetvényekben lényegében „megfőtt” a meggy a fákon. Lényegében a nyár nagyobb részében a hőmérséklet magas, a csapadék eloszlása pedig egyenetlen volt. Így egyaránt voltak száraz és nagyon nedves-párás területek az országban. Utóbbi körülmények egyrészt a növényvédelmet nehezítették, másrészt a felázott talajú területeken nehézkessé vált vagy ellehetetlenült az ipari zöldségnövények gépi betakarítása. Ősszel a csapadékos októberi időjárás hátráltatta az almaszüretet és a kései csemegekukoricák aratását.
A 2016. év időjárása a hajtató kertészek számára jobb volt, mint egy évvel azelőtt, mivel kevesebb volt a hőségnapok száma. Összesítve a tavalyi évet, a gyümölcs termésmennyisége a sokéves átlagnak megfelelően, 850 ezer tonna körül alakult. Az alma 500 ezer tonnás terméssel közepes évet zárt. A többi kultúrában a fagyok ellenére sem keletkezett akkora kiesés, mint amekkorát az előzetes becslések jeleztek, a legtöbb gyümölcsnél jó átlagos évről beszélhetünk. A 80840 hektáros gyümölcstermő-terület enyhe növekedést mutatott 2015-höz képest, a legnagyobb arányú a bodza és a dió esetében volt. Kisebb mértékben ugyan, de nőtt a kajszi, a cseresznye és a meggy termőterülete is.
A szabadföldi zöldségek 83570 hektáros termőterülete jelentős növekedést mutatott az előző évhez képest, számottevően nőtt a csemegekukorica és a görögdinnye területe. Nőtt a sárgarépa, a petrezselyem, a vöröshagyma és a fejeskáposzta felülete is, a többi kultúra stagnálást vagy csökkenést mutatott.
Az összes betakarított termés mennyisége megközelítette az 1,5 millió tonnát, ami magasan a sokéves átlag felett van. A 3555 hektáros hajtató felület meghaladta az előző évit, a bővülés a főleg a saláta- és káposztaféléknek köszönhető. A hajtatott zöldség termésmennyisége 405 ezer tonna körül alakult, ami 30 ezer tonnával meghaladja a sokéves átlagot. A korai szegmensben minden kertészeti terméket jó áron lehetett értékesíteni, de a termelői árak összességében elmaradtak a várakozásoktól.
