Elég mostoha sorsa volt az elmúlt évtizedben az 1797-ben alapított keszthelyi Georgikon Karnak. A hetvenes évektől Mosonmagyaróvárral együtt agrártudományi egyetem működött itt, 1987-ben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolából alakult Állattenyésztési Kar is része lett az intézménynek. A 2000-es években végrehajtott egyetemi integrációban a Veszprémi Egyetemhez csatolták, amely 2006-ban lett Pannon Egyetem.

Most újabb átalakulás vár Keszthelyre. A kormányzati tervek szerint leválasztanák Veszprémről, elveszítené önállóságát, és egy most alapítandó agrártudományi egyetem egyik vidéki campusa lenne. A munkaanyagokban Agrártudományi Egyetem néven emlegetett új intézmény központja az Index kormányzati forrása szerint nem Gödöllőn, hanem Budapesten lenne, mégpedig a Corvinus Egyetemről két éve a Szent István Egyetemhez kapcsolt budai Kertészeti és Élelmiszeripari Karon. 

A Pannon Egyetem megbolygatása és Keszthely újbóli elcsatolása azért is érdekes, mert a két évvel ezelőtt végrehajtott felsőoktatási átalakítások idején a Pannon Egyetemet még az Emberi Erőforrások Minisztériumában (Emmi) is úgy emlegették, mint amelyik példaértékű módon valósította meg az integrációt és gazdaságosan működik. Az idén februárban elkészült, „A hazai agrárképzési terület fejlesztése” című kormányzati előterjesztés szerint 2014 és 2016 között a keszthelyi karon a hallgatói létszám nem csökkent, az oktató-hallgató arány jó, az első helyen ide jelentkezők száma csak 2 százalékkal, a felvett elsőévesek száma 11 százalékkal lett kevesebb. A kormányzati anyag korábbi verziója ugyanakkor azt rótta fel a karnak, hogy a mostani oktatói gárdával nem tud idegen nyelvű képzéseket tartani.

Veszélybe kerülhet Veszprém is

Félő, hogy a Georgikon leválasztása a veszprémi Pannon Egyetemet is nehéz helyzetbe hozná. A keszthelyi 1500 hallgató és az ottani oktatók kiválása súlyos érvágás lenne. Az egyetem elesne több, diáklétszámhoz kötődő európai uniós pályázati lehetőségtől. Szélesebb értelemben a mostani helyzet megváltoztatása súlyosan érinthetné a Veszprémben, Keszthelyen és környékén élők egzisztenciáját is, hiszen minden ilyen átalakítás óhatatlanul munkahelyek megszűnésével járhat.

A keszthelyi Georgikon Kar leválasztása veszélyezteti a Pannon Egyetem fenntarthatóságát, mondta az Indexnek Gelencsér András rektor. Az egyetem jelenleg döntően a hallgatói létszám alapján kapja az állami támogatást. Ha a közel 7 ezer hallgatóból 1500 diákot elveszítenek, az egyetem a kritikus méretre csökkenne. Ez súlyos finanszírozási kockázatot és működési problémákat idézhet elő.

Azt maga a rektor sem érti, miért van szükség erre, amikor a Pannon Egyetem az elmúlt években kiegyensúlyozottan működött, nemzetközi rangsorokban is jegyzett, erős kutatás-fejlesztési potenciállal rendelkező intézménnyé vált. Több más intézménnyel ellentétben soha nem szorult sem állami segítségre, sem miniszteri biztos kinevezésére. Szakmai portfóliója kiegyensúlyozott, az egymással nem versengő karok között pedig élénk oktatási és kutatási együttműködés jött létre. A rektor szerint igazi garancia nincs arra, hogy Keszthelyen a leválasztás után nem történnek kedvezőtlen változások. A későbbi pénzügyi helyzet és a körülmények bármikor alakulhatnak úgy, hogy ott komoly átszervezésekre, leépítésekre kerül sor, mondta Gelencsér András.

Önálló marad, vagy mégsem?

Kész Zoltán írásbeli kérdésére Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára adott választ. Ebben azt hangsúlyozza, hogy nem képzések megszüntetése, hanem az agrárintézmények erősítése, jobb irányítása, munkájuk összehangolása a kormány célja. Sem az intézmények autonómiáját, sem képzési struktúráját nem akarják megváltoztatni. Ugyanebben az ügyben az MSZP-s Mesterházy Attila is benyújtott írásbeli kérdést március elsején. Erre március 17-én Rétvári Bence lényegében ugyanezt válaszolta, annyi különbséggel, hogy „néhány képzési hely esetében fontosnak tartjuk a fenti célrendszer keretei között egyfajta szakmai kontroll, iránymutatás kialakítását”. Rétvári itt arra is utal, hogy az agrárképzés átalakítása mellett cél marad a Pannon Egyetem erősítése is.

Mindennek némileg ellentmond a már idézett kormányzati anyag, ami az átalakításokhoz három kategóriába sorolná az agrár-felsőoktatási intézményeket: 

A kormány szerint számos probléma van a magyar agrároktatással is, ezért kell kezdeni vele valamit. Ennek nagy részét a szakma sem vitatja:

• Az országban szétszórtan helyezkedik el a 14 agrárprofilú intézmény.
• Széttagolt a képzés, 53-féle felsőoktatási szakképzés, alapképzés és mesterképzés van.
• Aki agráros diplomát szerez, azok negyede nem a szakmájában helyezkedik el – vagy túlképzett, vagy nem a munkájának megfelelő képzést kapott; holtversenyben a természettudományi képzési területtel itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta.
• Kevesen jelentkeznek az agrár-felsőoktatásba, csökken a hallgatói létszám, nagy a lemorzsolódás, miközben kétszer ennyi hallgatót igényelne a piac.
• Az agrárkarokon párhuzamos kutatások és tervezések folynak, kevés az együttműködés.

Az Index kormányzati forrása mindezt némileg leegyszerűsítve úgy fogalmazta meg:

Néhány kivételtől eltekintve az agrárkarokkal az a baj, hogy nem jó az infrastruktúrájuk, nem jó, amit tanítanak, mindenki valami kicsit csinál, de azt is rosszul.

Az állam akkor tudja ezeket a karokat konszolidálni, ha egy intézményben tömörülnek. A cél ezért fenntartható egyetemek létrehozása, amelyek hatékonyan oktatnak, kutatnak, és piaci termékekben megnyilvánuló innovációkat is képesek kifejleszteni cégekkel együttműködve. Cél az is, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorokban legalább a top 100-ba bekerüljön magyar agráregyetem. Ez több külföldi hallgatót és oktatót vonzana. Ehhez kellene javítani az idegen nyelvű képzések arányán. Az oktatás, a kutatás, a termékfejlesztés mellett az átszervezett egyetemeknek a régióban szaktanácsadói szerepet is szánnak a helyi agrárvállalkozások számára. 

Politikai döntés lesz?

Az Index forrásai közül többen úgy fogalmaztak: félő, hogy nem szakmai, hanem politikai döntés születik ebben az ügyben. Míg Keszthelyt például integrálnák az új agráregyetembe, egyik egyetemi informátorunk érthetetlennek nevezte, hogy a „nevetséges szakmai potenciálú”  hódmezővásárhelyi karhoz miért nem nyúlnának hozzá. Ebben az esetben valószínűleg számít egy igazán befolyásos politikus, aki korábban Hódmezővásárhely polgármestere volt.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tavaly októberben a hódmezővásárhelyi közgyűlés ülésén biztosított minden jelenlévőt arról, hogy a hódmezővásárhelyi felsőoktatás önálló marad. Lázár itt még arról beszélt: a Szegedi Tudományegyetem berkein belül működő hódmezővásárhelyi agrárkar „mostohagyerek”, ezért a Vásárhely.hu beszámolója szerint a kormánynak kell bátornak lenni és leválasztani, saját kézbe venni az agrár-felsőoktatást. Az országban három-négy képzési központ lesz, mondta, az egyik ilyen központ pedig szerinte egyértelműen Vásárhely lenne agrárhagyományai és múltja miatt.

Az tényleges átalakításokra vonatkozóan az Index egy héttel ezelőtt feltett, részletes kérdéseire egyelőre semmilyen választ nem kapott az Emmitől. Egyik forrásuk szerint az sem kizárt, hogy az egész átalakítást jegelni fogják, hiszen ezek a tervek a 2018-as választások előtt egy-egy régióban súlyos, szavazatokban mérhető veszteséget is jelentenének a Fidesznek, ha bizonytalanságot teremtenének a legnagyobb munkaadónak számító egyetemek piszkálásával.