Újabb trükkel sikerült kikerülniük az orosz embargót a lengyel almatermesztőknek. A Dziennik Gazeta Prawna című lengyel napilap cikke szerint a leleményes gazdálkodók fehérorosz terméknek álcázva adták el Oroszországba a lengyel almát.
Lengyelország a legnagyobb almatermelő nemzetnek számít Európában. Az orosz szankciók bevezetése előtt, 2013-ban hozzávetőlegesen 1,2 millió tonnányi gyümölcsöt szállított a külpiacokra, ennek 70 százalékát Oroszország vásárolta meg. Az importtilalmat követően a kivitel jelentősen csökkent, 2015-ben alig érte el a 950 ezer tonnát. Tavaly azonban ismét megközelítette a korábbi rekordszintet az export, a lengyel termelők csaknem 1,1 millió tonnányi almát szállítottak a külpiacokra.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) adatai szerint Lengyelország tavaly rekordtermést, 4,15 millió tonna almát takaríthatott be. A statisztikai adatok is megerősítik, hogy az orosz tilalom bevezetését követően jelentősen megnőtt a fehéroroszországi piacra uniós országokból importált gyümölcs mennyisége. Az AKI jelentése alapján 2015-ben a korábbinál kétszer annyi, összesen 645 ezer tonna uniós alma került Fehéroroszországba.
Az orosz hatóságok ugyanakkor folyamatosan ellenőrzik a beérkező áruk eredetét, a szankciók pedig egyre szigorodnak. Az elmúlt évben összesen 255 ezer tonnányi, fehérorosznak álcázott almát és körtét foglaltak le a vámosok, a szállítmányok ugyanis a gyanú szerint olyan európai uniós országokból származtak, amelyek tiltólistán szerepelnek. A Pravda.sk szlovák online napilap cikke szerint az orosz vámosoknak és ellenőröknek eddig csupán az embargót megkerülő áruk töredékét sikerült elkobozniuk.
Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke lapunknak elmondta, bár az elmúlt évben valóban nagyobb mennyiség kerülhetett Fehéroroszországon keresztül az orosz piacra lengyel almából, az idén ez már nem jellemző. Ennek oka, hogy az orosz hatóságok jelentősen megszigorították az ellenőrzéseket, a termelők pedig nagy kockázatot vállalnak azzal, ha így is nekivágnak a szállításnak. A szakember jelezte, a lengyel gazdáktól kapott információk szerint ha elkapnak valakit a vámosok, már nemcsak az almát, hanem a kamiont is lefoglalják.
Elmondta, korábban Szerbián keresztül is próbálkoztak eljuttatni a lengyel és a magyar almát Oroszországba, míg a feldolgozott termékek rendszerint Kazahsztánon keresztül kerültek a piacra. A lebukás kockázata és a szigorodó szankciók azonban mára elvették a tilosban járók kedvét az ügyeskedéstől.
A szakember szerint bár az elmúlt években jelentős nyomást gyakorolt az uniós piacra a dömpingáron kapható lengyel alma, mára sikerült egyensúlyi helyzetet teremteni Magyarországon. A kereskedők folyamatosan veszik át az árut a hazai termelőktől, s bár az árak lehetnének magasabbak is, Ledó Ferenc szerint már az is nagy eredmény, hogy stabil piacot sikerült találni a terméknek. Almából itthon a tavaszi fagyok miatt tavaly 4,6 százalékkal kevesebb, összesen 500 ezer tonna termett.
A fagy minőségi károkat is okozott, így az ipari alma részaránya emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az év első felében összesen 8,44 ezer tonna friss étkezési alma érkezett az országba. Németországból 40 százalékkal, Ausztriából pedig 75 százalékkal kevesebb gyümölcsöt vásároltunk, míg Lengyelország 3 százalékkal, 2,48 ezer tonnára növelte a beszállításait.
