A szamóca jelenleg javarészt görög, spanyol importként kapható. A legnagyobb termőterületeken (Bács-Kiskun és Pest megyében) a téli hideg és a tavaszi fagyok nagy kárt okoztak a szabadföldi szamócaültetvényekben, ennek ellenére kisebb mennyiségben már a napokban megjelenik a szabadföldi szamóca a piacokon, üzletekben. A magyar szabadföldi szamóca jellemzően május 20-a környékén kerül a kereskedelembe, először még kisebb mennyiségben; az úgynevezett hajtatott (üvegházi, fóliás) hazai szamóca pedig már néhány hete elérhető.
A hazai fűtött üvegházakból származó szamócával kis mennyiségben már április első felében lehetett találkozni a piacokon. Ezeket követte a fűtött, majd fűtetlen fóliából érkező gyümölcs április folyamán, május elején. A magyar szabadföldi szamóca – időjárástól függően – általában május közepe után kapható. A fagykárok miatt várhatóan érezhetően kevesebb lesz idén a magyar szabadföldi szamóca mennyisége, és ha ezt az import nem lesz képes kompenzálni, akkor jó eséllyel magas lesz a szamóca ára.
A friss magyar szamóca könnyen megkülönböztethető az importált, még éretlenül leszedett és több ezer kilométerről ideérkező importtól. Például előbbi állagra nem olyan kemény és a csészelevelei frissebbek, nem beszélve a nagyságrendekkel jobb ízéről. A hazai fajtáknál nem szigorú követelmény a hosszú szállíthatóság és pulton tarthatóság, mivel jóval rövidebb idő alatt eljut az áru a fogyasztóhoz. A távolról szállíthatóságra nemesített import fajtáknál bizonyos érzékszervi tulajdonságok (illat, íz, aroma) eltűnnek vagy gyengülnek a nemesítés során, ráadásul a szedési idő meghatározásánál sem az érettség a döntő, hanem a szállításra alkalmasság. Ezért is az importárunak jellemzően gyengébb a színe, illata, íze.
A szamóca fő magyarországi termőterülete Bács-Kiskun és Pest megye, itt terem a hazai szamóca közel fele, mintegy 200-200 hektáron termesztik. Nagyobb termőterületek vannak még például Bács-Kiskun, Heves, Somogy valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron megye egyes részein. Az országban lévő mintegy 800 hektáros termőterület hozzávetőlegesen fele hajtatás (üvegház vagy fólia). Az évi átlagos szamócatermés 8-10 ezer tonna, ami a szabadföldi viszonyok miatt évente változó.
A köznyelv által epernek nevezett gyümölcs valójában a szamóca. Az eper (ami egyébként fán terem) és a szamóca rendszertanilag is eltérő egységbe tartozik: az eper a Morus nemzetségbe, az eperfafélék családjába (termésének színe fehér vagy fekete), a szamóca pedig a Fragaria nemzetségbe, a rózsafélék családjába.
