A Nemzeti Agrárgazdaság Kamara Országos Állattenyésztési és Halgazdálkodási Osztálya kibővített Baromfi Alosztályülést tartott május 23-án, Dunaharasztiban, hogy a kamarai tagok közvetlenül tájékozódhassanak az itthon 2016. november 3-án kitört madárinfluenza-járvány aktualitásairól.

Hárommilliós pusztítás

Az érintett telepek számára a legfontosabb információt Dr. Vajda Lajos Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei főállatorvos, az Országos Járványvédelmi Központ vezetője árulta el: a korábbi fertőzött területeken idén március 30-ra teljesen eltűnt a betegség, és bár április közepén egy-egy szórványos kitörést még regisztráltak, a helyzet normalizálódására tekintettel május 24-én az utolsó megfigyelési körzeteket is megszüntetik.

Az összegzés szerint 240 gazdaságot érintett a fertőzés, és 2,66 millió beteg állatot kellett leölni (Európában Magyarországnál jobban csak Franciaországot sújtotta a járvány). A szakember azonban megjegyezte, a valós szám inkább – mivel közvetve, megelőzési céllal többet kényszerültek megsemmisíteni – 3,2 millió állat. A járvány nyolc megyét érintett (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Veszprém, Somogy), ezek közül is Bács-Kiskun volt a legfertőzöttebb 184 észlelt kitöréssel és a 2,032 millió állattal. Ami pedig a fajtamegoszlást illeti: kacsából 1,8 millió, libából 199 ezer, tojóból 440 ezer, brojler csirkéből 68 ezer, pulykából 65,5 ezer hullott el.

Azt Vajda Lajos megemlítette, hogy minden kétséget kizáróan az országon – a korábbiakhoz képest jelentősebb számban – átvonuló vándormadarak okozták a madárinfluenzát: baromfitelepek felett átrepülve a bélsarukkal szennyezték az állatállományokat, majd ez a fertőzés terjedt tovább.

Vakcina, hangágyú vagy más?

Felmerült, hogy hogyan lehetne hatékonyabban védekezni a betegség ellen, illetve milyen megelőzési módszerek lehetségesek. Mivel az országos főállatorvos óvintézkedésként zárt tartást rendelt el, ez tűnik az egyik megoldásnak. (Vajda Lajos elmondta, a 3/2017. számú országos főállatorvosi rendelet változatlanul érvényben van, s ennek alapján bármikor elrendelhető a zárt tartás. Egyúttal jelezte, hogy a baromfitelepeket ennek megfelelően alkalmassá kell tenni arra, hogy bármikor eleget tudjanak tenni egy esetleges újabb intézkedésnek. Továbbá ez a rendelet a megelőzéshez szükséges minimális feltételeket is tartalmazza.)

Ennek kapcsán Dr. Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának professor emeritusa a zárt tartás állatokra kifejtett előnyeit és hátrányait ismertette. Mint kifejtette, ezzel a módszerrel mesterségesen, erőteljesebben lehet beavatkozni a tenyésztésbe és a termelésbe – például a szaporulatot lehet befolyásolni a fényviszonyokkal –, viszont így más minőségű, ízű lesz akár a kacsák, akár a libák húsa, mint szabad tartás esetén. A libák kapcsán meg is jegyezte, mintegy a legjelentősebb problémára utalva, hogy tartós zárt tartás esetén ezt a fajt „genetikailag át kell alakítani”, így téve alkalmassá őket a zárt tartásra.

Egy másik lehetőségként szóba került a vakcinázás, Vajda Lajos elmondta, ez valóban egy létező módszer, ám bevezetése egyelőre nincs napirenden, mert az Európai Unió tiltja ezt. Dr. Palya Vilmos, a Ceva-Phylaxia Diagnosztikai és Kutató Laboratórium igazgatója szerint a vakcinázás mellett és ellene is szólnak érvek, ha alkalmazzák, azt igen szigorú feltételek esetén látja indokoltnak. Mint mondta, a madárinfluenza kontrollja a megfelelő, komplex járványvédelmi rendszeren keresztül valósulhat meg, a vakcinázás ennek egy eszköze lehet, kizárólagos védekezést, megelőzést nem nyújt. További nehézséget jelent egy esetleges oltóanyag kifejlesztéséhez szerinte az, hogy a vándorló vadmadarak folyton változó ökológiája meghatározza a madárinfluenza vírusát is, ezt pedig komoly kihívás követni. A uniós tiltás feloldása esetén, megfelelő anyagi ráfordítás mellett, hatékony vakcinázási programot lehetne kidolgozni; az EU-n belül van példa ilyen irányú kutatásokra, illetve kísérletekre.

Másfajta megelőző megoldásként felvetődött az országban több helyen, szórványosan alkalmazott hangágyúk elterjesztése – amely a keltett hanghatással eltéríti a telepektől a veszélyt jelentő madarakat –, illetve a szélesebb körű oktatás – bizonyos ismeretek elsajátítása esetén kaphasson valaki állattartásra, -tenyésztésre engedélyt – bevezetése.

Nem az egyén kockázata a legnagyobb

Az OJK-vezető már érintette a károkat, Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója további részleteket is említett. A károkat három részre bontotta. Az elsőbe tartoztak/tartoznak azok, akiket a tavaly novemberben azonnal bevezetett exporttilalom érintett – 15 ország azonnali tilalmat rendelt el a Magyarországról származó baromfitermékekkel szemben (ide értve a vágott és darabolt baromfihúst, keletető tojást, tenyésztojást is). Mint mondta, volt, akinek éppen az úton lévő, vagy a lekötött, szállításra váró szállítmányával kellett kezdenie valamit, hazahozatni, illetve más helyre elszállíttatni, és ez nem mindig sikerült. Ennek a résznek a becsült kárértéke másfél milliárd forint.

A második körbe azok tartoznak, akiknek állatállományát az intézkedés következtében le kellett ölni – nekik, mint mondta, jár az állami kártalanítás. (Ezzel kapcsolatban a BTT-elnök megjegyezte, a kifizetések folyamatosan történnek.) Itt a becsült kárérték – beleszámítva az állatok értékét, a takarmányt, az eszközöket is – közel 10 milliárd forint.

A harmadik körbe pedig a megfigyelési körzetekbe tartozó üresen álló telepek kárait, a termeléskiesési, valamint a vágóüzemi károkat sorolta. Utóbbit tarja az egyik legjelentősebbnek, hiszen alapanyag híján ezek átmenetileg nem működnek vagy bezártak. Ezen üzemek becsült kárigénye az idei első félévben 2,8 milliárd forint.

Csorbai Attila úgy vélte, csirkék esetében az első félévben a 2017-re tervezett termelés 20 százaléka valósulhat meg, második félévre tervezett szint pedig tartható lesz. Libák esetében nem vár számottevő változást a tervezetthez képest, a kacsáknál pedig minimális eltérés várható. Viszont a pecsenyekacsáknál csak a második félévben állhat helyre a termelés.

A betegség tanulságait is megfogalmazta. A terméktanácsnak meg kell alkotnia a járványos betegségek kártérítési, kárenyhítési modelljét, frissen kell tartania a kártalanítás értékeit, meg kell fontolni egy állatbiztosítási konstrukció kidolgozását. (Mint elhangzott, a kamara is részt vesz ennek kidolgozásában.) A termelők részéről létre kell hozni a biztonságos termelés feltételeit termékpálya- és ágazati szinten is. Csorbai Attila szerint ugyanis nem az egyén kockázata a legnagyobb. A hatóságnak be kell tartatnia az új előírásokat, ehhez megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat kell rendelni. A kormányzatnak pedig gazdasági, szociális és politikai indokok miatt is a probléma súlyához mért arányos, a termékpálya minden elemére kiterjedő segítséget kell nyújtania az ágazatnak.

Víziszárnyas munkacsoport alakult

A tanácskozáson megalakult az alosztály víziszárnyas munkacsoportja is. Döntés született arról, hogy a következő időszakban a jelzett oktatásra, a fajtanemesítésre és kutatásra, illetve a telepeken belüli és azok közötti védőtávolságok pontos meghatározására dolgoznak ki javaslatokat, amelyeket aztán a döntéshozók felé továbbítanak, segítve az ágazat hatékonyabb érdekérvényesítését.