Az északi termőtájon a tavasszal fagy pusztított a kajszibarack-ültetvényeken. Kiss Gábor, a Gyümölcsért Termelői Értékesítő Kft. ügyvezetője a Magyar Hírlapnak elmondta: az alacsonyabban fekvő területeken, a völgyekben egyes termelőknél 80-90 százalékos volt a fagykár mértéke, például Gönc, Boldogkőváralja, Monok térségében. A kajszibarack össztermésének mintegy tíz százaléka veszett oda.
Az ügyvezető hasonló termésre számít, mint tavaly, sőt egy kicsivel jobbra is, mennyiség és minőség tekintetében egyaránt. Magyarországon általában évente 20-25 ezer tonna kajszibarack terem meg. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet adatai szerint míg 2010-ben 38 ezer tonna kajszibarackot szüreteltek több mint 5200 hektáron, addig 2015-ben 4100 hektáron 19 ezer tonnát. A tavalyi év már jobban sikerült. A fő termőtájak: Gönc térsége, a Balaton-felvidék, a Tolna megyei Kisvejke környéke és Kecskemét.
Kiss Gábor elmondta: a korai kajszibarack fajtákat, például Coloradót, a napokban kezdik majd szedni, a jövő héten pedig már kaphatók az áruházláncokban. Most még spanyol kajszibarackok foglalják el a hipermarketek polcait. Európában a két fő termelő Franciaország és Olaszország, előbbinek 160 ezer, utóbbinak 150 ezer tonna az éves kajszibarack termése. A friss magyar kajszi Skandináviába is eljut. Például a Gyümölcsért Termelői Értékesítő Kft. évi három-négyezer tonnás terméséből nyolcvan százalékot exportál skandináv országokba, Ausztriába, Németországba és Lengyelországba. Ezeken a piacokon kedvezőbb árfekvés érhető el az itthoninál.
Kiss Gábor jelezte: itthon étkezési célokra öt-tízezer tonna kajszibarackot fogyasztunk el, lé öt-hatezerből készül, két-háromezer tonnát pedig lefagyasztanak. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy jelentős mennyiséget használnak fel pálinka készítésére is.
A kajszibarack érzékeny gyümölcs, több kór is pusztítja, az egyik legrettegettebb a gutaütés. Az ügyvezető megjegyezte: az északi termőterületen, így Gönc környékén is ez súlyos problémát jelent, vannak olyan ültetvények, ahol a gyümölcsfák húsz százaléka megy veszendőbe a betegség miatt. A Dunántúlon ez az arány nem éri el a tíz százalékot, Franciaországban, Olaszországban pedig az öt százalékot sem. A rejtélyes kór okát még nem derítették ki. Kiss szerint valószínűleg a klímával, a fajtákkal, a fajtahasznosítással, a talajviszonyokkal is összefüggésbe hozható a kór, ahogy minden bizonnyal a fagy is oka lehet. A fertőzött fák rügyfakadáskor már ki sem hajtanak, illetve a nyáron elszáradnak.
Az ügyvezető jelezte: a Vidékfejlesztési Program révén, az Európai Innovációs Partnerség keretében két pályázatot, összességében két-háromszáz millió forintnyi értékben, nyújtanak be ebben a hónapban. A cél, hogy a kajszibarack-pusztulás, így a gutaütés okait is vizsgálják a négyéves programban a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal együttműködve. Kiss bízik abban, hogy a munka már az idén megkezdődhet.
