Szembementek az általános trenddel a szarvasmarha- és a lúdtartók, ugyanis a tavaly decemberi állatszámlálás adatai szerint a főbb haszonállatok közül csupán e két faj állománya nem csökkent az egy évvel korábbihoz képest – áll a Központi Statisztikai Hivatal tavalyi évet elemző kiadványában. A közelmúlt tejválságát is figyelembe véve különösen szembetűnő, hogy a szarvasmarha-állomány emelkedése 2010 óta folyamatos, azóta összesen 156 ezerrel nőtt, és elérte a 838 ezret. A szarvasmarhák száma a gazdasági szervezeteknél 13, az egyéni gazdaságoknál több mint 42 százalékkal növekedett 2010 óta. Ez némi arányeltolódást eredményezett, de továbbra is jellemző, hogy szarvasmarhákat javarészt – 60 százalékban – a gazdasági szervezetek tartanak.
Soha ennyi húsmarha nem volt, mint most, lassan egy évtizede nagyon jó a piaci helyzet, emellett a támogatási környezet is ösztönzi a tenyésztőket – mondta a Világgazdaságnak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. A húshasznú állomány 2010 óta tartó folyamatos növekedését azonban a tejelő tehenek létszámának hullámzása kísérte, a trend enyhén lefelé mutat, vagyis a tejválság nem hagyta érintetlenül az ágazatot – tette hozzá.
Wagenhoffer szerint összességében csak azért tudott növekedni a szarvasmarha-állományunk, mert a húshasznú tehenek létszáma hét év alatt a duplájára nőtt, miközben a tejelőké gyakorlatilag ugyanannyi volt 2016 végén, mint 2010-ben. A húsmarhaágazat fellendülése elsősorban a tartós és erős exportkeresletnek köszönhető. A magyar kivitel legnagyobb piaca Törökország, ahol már a 90-es években is élénk volt a kereslet a magyar szarvasmarhák iránt. A felfutó élőmarha-kereskedelemnek a Nyugat-Európa egyes országaiban 1996-tól megjelenő BSE- (kergemarhakór) megbetegedések vetettek véget, aminek kapcsán a török fél hosszú időre megtiltott minden európai élőmarha- és húsimportot. Mivel a belső kereslet növekedett, a török szarvasmarha-ágazat pedig gyengén teljesített, az önellátási fok egyre rosszabb lett, s az ezredfordulót követően hamarosan marhahúshiány alakult ki Törökországban. Az árak az egekbe szöktek, az embargót 2010-ben végül feloldották bizonyos országok esetében. Magyarország az elsők között volt, ahonnan elindult az élőmarha-export, és e tekintetben máig Törökország egyik legfontosabb beszállítói vagyunk – mondta az ügyvezető.
Húsmarhaágazatunk az uniós csatlakozás után jött először lendületbe, amire a török kereslet jelentősen ráerősített. A növendékbika-árak 2015-ben érték el a csúcsot, azóta némi visszarendeződés tapasztalható. Idén a növendék bikák ára 900-950 forint kilogrammonként, a tavalyihoz képest 10-15 százalékkal csökkent, míg a növendék üszők ára 850-900 forint, ami 15-25 százalékos emelkedés.
Az ágazat jövője nagyban múlik azon, sikerül-e hosszú távon a Közel-Kelet és Észak-Afrika országainak (ezek között is kiemelkedően Törökország, Egyiptom, Izrael, Libanon, Tunézia, Marokkó és Irán) növekvő népességét marhahússal ellátni. Wagenhoffer Zsombor szerint ugyanakkor a tervezést nehezíti, hogy ezek a piacok politikai és gazdasági okok miatt bizonytalanok, illetve kockázatosak. A török exportot például több alkalommal hosszú hónapokra felfüggesztették minden előzetes bejelentés nélkül, vagy korlátozták állategészségügyi okokra hivatkozva.
