A hazai sertéskivitel elsősorban a környező országokba irányul: Románia 15 százalékkal, Ausztria 10 százalékkal kevesebb, míg Szlovákia 93 százalékkal több sertést vásárolt Magyarországtól az év első négy hónapjában a tavalyi esztendő azonos időszakához viszonyítva. A nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 17 százalékkal, értéke pedig 35 százalékkal emelkedett 2017 első négy hónapjában a 2016. január–áprilisihoz képest. A legtöbb sertéshúst Romániába, Kínába és Japánba szállítottuk.
Az árak tovább emelkednek, a hazai termelésű vágósertés termelői ára áfa és szállítási költség nélkül kilogrammonként 559 forint volt 2017 júniusában, ami 18 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbi átlagárhoz képest. A darabolt sertéshús, tehát a karaj, a tarja és a comb feldolgozói értékesítési ára 10 százalékkal volt magasabb 2017 júniusában, mint 2016 azonos hónapjában. A KSH adatai szerint a rövidkaraj fogyasztói ára 10 százalékkal, a sertéscombé 15 százalékkal nőtt a megfigyelt időszakban.
A magyarországi trendekkel ellentétben az európai uniós sertéskivitel csökkent a vizsgált időszakban, a közösség legnagyobb importőre továbbra is Kína. Az EU sertéshústermelése 23,3 millió tonna körül alakulhat az idén, nem változik jelentősen az előző évihez képest. A közösség sertéshúskivitele 3,1 millió tonna lehet 2017-ben, hasonlóan az egy évvel korábbihoz.
Az elmúlt egy évben a magyarországi sertésállomány 2,8 millió példány volt, 219 ezerrel kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Az anyakocák száma 7 ezerrel csökkent a 2016. júniusi állományhoz hasonlítva. Jövőre további áfacsökkentést kap a sertéságazat, mivel a belsőségek áfakulcsa is 5 százalékra esik. A múlt évtől a sertéshús áfakulcsa 5 százalékra csökkent, a fogyasztók azonban mára nem tapasztalhatják az ebből adódó megtakarítást, ám ehhez a világpiaci folyamatok járultak hozzá elsősorban.