A miniszter hangsúlyozta: nagy fontossággal bír, hogy az elfogadott nyilatkozatban az aláírók a közvetlen mezőgazdasági támogatások esetében egyértelműen elutasították a nemzeti társfinanszírozás bevezetését.
Kifejtette, hogy közvetlenül a termelőket segítő erős vidékfejlesztési politikát kell létrehozni, és arra kell törekedni, hogy az unió élelmiszerellátását a saját területén és saját eszközeivel valósítsa meg. A közös nyilatkozat szerint a közös agrárpolitika számára 2020 után is megfelelő forrásokat kell biztosítani, a közvetlen termelői támogatásokat a jövőben is fenn kell tartani - tette hozzá.
A hét aláíró ország célja, hogy az együttműködés folyamatos legyen, és el tudják érni azt, hogy a gazdák támogatási szintje ne csökkenjen, a megfelelő, versenyképességet biztosító termelési feltételek adottak legyenek - mondta a miniszter.
Tájékoztatása szerint a még mindig érvényes orosz embargó, valamint az elmúlt években a mezőgazdasági piacokat sújtó válsághelyzetek, az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok már önmagukban is rendkívüli erőfeszítéseket követelnek meg a magyar termelőktől. Az Oroszországgal szemben bevezetett korlátozó intézkedések árát lényegében az európai gazdák fizetik meg.
"El kell kerülni, hogy ez megismétlődjön például a migráció tekintetében" - húzta alá.
Magyarország célja, hogy a 2020 utáni közös agrárpolitika a mezőgazdasági termelőket szolgálja, és az agrárpénzeket továbbra is az agrártermelők kapják. Magyarország a visegrádi négyek elnökeként a következő egy évben kiemelt prioritásként fogja kezelni a mezőgazdasági termelők érdekvédelmét - szögezte le.
Fazekas Sándor az élelmiszerek kettős minőségéről elmondta: a visegrádi országok a keddi ülésen ismét megerősítették, hogy a multinacionális cégeknek az újonnan csatlakozott tagállamok vásárlóinak megtévesztésére, becsapására épülő, gyakorlattá vált üzletpolitikája továbbra is létezik. Kijelentette, általános jelenség, hogy a multinacionális cégek gyengébb alapanyagokból készült élelmiszereket árulnak a kelet-európai országok legtöbbjében.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a szokássá vált káros üzletpolitikát fel kell számolni, a hatékony fellépés érdekében pedig uniós szintű jogalkotásra van szükség, amelynek előkészítését mihamarabb meg kell kezdeni. Olyan szabályozásra van szükség, amelynek alapján a tagállamok illetékes hatóságai el tudnak járni és bírságolni tudnak, le tudják álltani az adott termék előállítását, továbbá gyengébb minőségű áru észlelése esetében ki tudják vonni a forgalomból az élelmiszereket - jelentette ki.
A miniszter tájékoztatott arról, hogy Magyarország a cégek szervezetivel tárgyalásokat folytat. Ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy a multinacionális cégek levonják a tanulságot, és változtatnak a helytelen és káros eljárásukon.
Fazekas Sándor elmondta azt is, hogy van olyan uniós szintű kezdeményezés, amely szerint az agrárpolitikai forrásokból kellene fedezni a migráció vagy egyes szociális kihívások megoldását. Ezzel kapcsolatban kijelentette: semmilyen "új feladat" sem finanszírozható a gazdák támogatásának rovására, ugyanis az agrártámogatás haszonélvezői végső soron a vásárlók, hiszen ha a támogatások összege csökken, akkor drágábbak lesznek az élelmiszerek - húzta alá a miniszter.