Tavaly augusztusban két és fél százalékkal emelkedett itthon a nyers tej alap- és átlagára, hatvanhat-hatvannyolc forintra, kilónként. Akkor ez az ár az Európai Unió rangsorában a huszonötödik helyre volt elegendő. Azóta markánsan növekedtek az árak Európában.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tejágazati egyeztetést tartott tegnap a tejtermelők, –feldolgozók, –kereskedők és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőinek részvételével.
Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója elmondta: az elmúlt két évben kínálati piaccal néztek szembe az európai uniós tejtermelők, a jelentős túltermelés hatására pedig drasztikusan csökkenni kezdett a nyers tej ára. Az alacsony árak miatt számtalan európai termelő felhagyott tevékenységével. 2017. január–májusban az Európai Unióban számottevően visszaesett a nyerstej-beszállítás a tavalyi év azonos időszakához képest, emellett a tejzsíralapú tejtermékek mennyiségének csökkenése volt megfigyelhető. Ezzel párhuzamosan viszont az ilyen termékek iránti kereslet folyamatosan bővül: a vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták”, a fogyasztók „természetes” eredetű termékként tekintenek rá, fogyasztása világszerte divatossá vált.
Ennek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben. Az európai vajtermelés éves bázison hat százalékot esett, miközben az uniós vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. A déli féltekén tapasztalt kedvezőtlen időjárás és az EU dinamikusan bővülő vajexportja Kínába szintén nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsírárakhoz. Ez a folyamat érzékelhető a nyerstej-piacon is, az olasz és holland spot (azonnali) piaci árak idén augusztusra meghaladták a 43-44 eurocentet (130-133 forint) kilogrammonként. Eközben a hazai nyers tej átlagára ez év januárjától a kilencven–kilencvenkét forintos sávban stagnál, ami a hazai nyerstej-kivitel növekedéséhez vezet. Harcz Zoltán szerint ahhoz, hogy az alapanyag Magyarországon maradjon, elengedhetetlen a nyerstej-árak rendezése.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a megbeszélésen hangsúlyozta, hogy erősíteni kell a beszállítói pozíciókat, ugyanakkor a hazai árualap megvédése elképzelhetetlen a termékpálya valamennyi szereplőjének összefogása nélkül.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke eredményesnek ítélte a megbeszélést. Úgy vélte: a tejtermelőknek, a feldolgozóknak, a kis- és nagykereskedőknek, illetve a fogyasztóknak egyaránt érdeke, hogy a hazai tejágazat stabil maradjon. Szerinte, ha a jövőben kizárólag importtermékek lesznek a piacon, akkor nem lesz a magyar piaci szereplőknek ráhatása a tejágazat stabilitásába beleszólni.
