Az Európai Unióban megkezdődtek az egyeztetések a 2020 utáni programozási időszak pénzügyi kereteiről, kezdte előadását az államtitkár, majd kifejtette: a magyar kormány kész arra, hogy ismét megvédje a magyar gazdák érdekeit Brüsszelben. Az agrárvállalkozások versenyképességének erősítése nagyban függ a KAP alakulásától. Magyarország célja annak elérése, hogy az uniós mezőgazdasági támogatások a jelenlegi szintnek megfelelően, 2020 után is rendelkezésre álljanak, illetve azok elsősorban a versenyképesség erősítését és a vidéki foglalkoztatás növelését szolgálják.
Az már látható, hogy Brüsszelben a 2020 utáni agrárpolitika változtatására törekszenek. Előnyt jelenthet, hogy mind a termelők, mind a végrehajtásért felelős tagállami intézmények számára egyszerűsítő intézkedések bevezetésére is sor kerülhet. Kis Miklós Zsolt hangsúlyozta: Magyarország érdeke, hogy a KAP keretében továbbra is biztosítva legyenek a vissza nem térítendő támogatások. Azonban egyelőre még kérdéses, hogy mennyire tudunk olyan intézkedéseket kidolgozni, amelyek a forrásai a környezetvédelmet is szolgálják, a klímaváltozás hatásait is kompenzálják, de közvetlenül a gazdálkodókhoz érkeznek.
Az államtitkár aggályait fejezte ki a téren, miszerint az Európai Bizottság korábbi javaslata szerint a menekültügy és a migrációs válság kezelésére is forrásokat kéne átcsoportosítani – többek között – a KAP büdzséből. Mint elmondta, a magyar álláspont ezzel szöges ellentétben áll. Ami biztos: a következő évek egyeztetései során komoly tagállami és közösségi érdekek fognak ütközni, mely során a kormány a végsőkig képviselni fogja a magyar gazdák érdekeit.
