Kifejtette, az ipartelep előkészítő földmunkái már elkezdődtek, a talaj-termőréteget elszállították a területről. Elmondta, a szárítóüzemet és a raktárkapacitás egy részét szeretnék, ha már jövő nyárra elkészülne, a teljes tárolókapacitás kivitelezését 2018 végére remélik. Az új ipartelepen egyebek mellett gabonasiló, szárító- és vetőmagüzem épül majd.

A szarvasmarhatelep kiviteli tervei egy héten belül elkészülhetnek, majd indulhat a közbeszerzés, a beruházás várhatóan másfél év alatt fejeződik be. A telepet felújítják, például új fejőberendezéseket szereznek be, és azt remélik, hogy 20 százalékkal megnő a tejhozam.

Emellett szeretnék megduplázni, mintegy 4500 hektárra emelni az egyszerre öntözhető földterületet, Magyarország legmodernebb, legkomplexebb, számítógépes technológiájú öntözőrendszerét tervezik - húzta alá.

Új alapokra helyeznék a lótenyésztést, a napokban - mintegy 60 év után - visszavásároltak 96 gidránt. A lófajta Mezőhegyesen született, majd 150 évig a ménesbirtokon tenyésztették. Farkas Sándor kiemelte, 3-4 éven belül a készenléti rendőrség lóállománya mezőhegyesi nóniuszokból fog állni, és érdeklődik a fajta iránt a szlovák, a szlovén és a lengyel készenléti rendőrség is, a cseheknek adtak is már el nóniuszokat, a belga készenléti rendőrség pedig kiválasztotta a megvenni kívánt egyedeket.

Farkas Sándor hozzátette, a közeljövőben szeretnék felkutatni és visszavásárolni a furioso north-star fajtákat is, így mind a három, hagyományos lófajta visszakerülne Mezőhegyesre. Hozzátette, törvényben rögzített feladatuk az ügetőlovak tenyésztése is, ettől azonban szeretnének megválni, ugyanis idegennek tartják a feladatot.

Elkezdődött a központi ménesudvar rekonstrukciója is, beszereztek több betakarító- és címerező gépet, kombájnt, napokon belül elkezdődhet két géptároló szín építése is a központi gépjavító területén, és tervezik a két major istállójának a felújítását - sorolta.

Farkas Sándor elmondta, szeptembertől átvették a Földművelésügyi Minisztériumtól a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot, tangazdaságként a szakember-utánpótlásban is részt vesznek. Hozzátette, a következő hetekben megállapodást kötnek az agrártudományi, az állatorvosi és a testnevelési egyetemekkel, hogy gyakorlati oktatási helyszín legyenek, és az agrárkutatásban is részt vehessenek.

A kormánybiztos elmondta, jövő év első felében tervezik a 24 műemléképület turisztikai célú hasznosítási tervének kidolgozását. Pap István Tibor, a zrt. vezérigazgatója elmondta, a tejelő tehénállomány 1079, a lóállomány 370 egyedből áll. Hibrid kukoricát 2100 hektáron termesztenek, az öntözés hatására az átlagtermés a vártnál jobb, hektáronként 3,75 tonna lett. Takarmánykukoricából viszont - öntözés nélkül - csak 5,5 tonnás átlaghozamot értek el.

Szabó Péter gazdasági igazgató kérdésre válaszolva elmondta, a zrt. mintegy 15 milliárd forintnyi vagyont működtet, amennyiben a nagyberuházásokra és az iskola működtetésére, a lóállomány fenntartására és a génmegőrzésre a központi költségvetés biztosítja a forrásokat a jövőben, akkor gazdaság többi részét saját erőből fenn tudják tartani és az éves fejlesztéseket is tudják finanszírozni.