Az FM és a kínai hatóság közötti tárgyalásoknak, valamint az előző két évben lezajlott sikeres magyarországi helyszíni ellenőrzéseknek köszönhetően ezen túl Székesfehérvárról, Csornáról, Bácsbokodról, Szegedről, Zalaegerszegről, Veszprémből, Répcelakról, Kaposvárról, Szekszárdról, Vácról, Hajdúböszörményről, és Kacsótáról is megindulhatnak a kiszállítások.

A kormány a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások számára új piaci lehetőségeket biztosítson, mindemellett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szakemberei tanácsadással segítik az előállítókat, forgalmazókat, hogy megfeleljenek az EU-n kívüli országok speciális elvárásainak. A szakpolitikai képviselők amellett, hogy támogatják a hazai előállítók fejlődését, a kiváló minőségű magyar élelmiszerek is ismertebbé válhatnak a külföldi vásárlók körében.

A tárgyalások folytatódnak. Az agrártárca célja az engedélyezett létesítmények körének mielőbbi bővítése minden eddig engedélyezett termékkörben.

Szakértői szinten is bővülhetnek a kínai-magyar agrárkapcsolatok

A szőlő-bor és a gabona magyarországi eredményeiről és a szakmai együttműködés lehetőségeiről is tájékozódott a kínai Ningszia-Huj autonóm tartományból érkezett delegáció a Földművelésügyi Minisztériumban (FM), a felek megegyeztek abban, hogy ezeken a területeken szakértői szinten is felveszik egymással a kapcsolatot – derül ki a tárca keddi közleményéből.

Kína az utóbbi években Magyarország 10. legfontosabb kereskedelmi partnerévé vált a magyar-kínai agrár- és élelmiszeripari kapcsolatok bővülésével - mondta a közlemény szerint a delegációt fogadó Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár.

Tavaly a Kínába irányuló összes magyar export meghaladta az 500 milliárd forintot. Az agrártermékek közül a magyar sertés-, liba-, kacsa-, marha- és nyúlhús, valamint az élő ló és búza exportja is folyamatos, emellett a napokban megtörtént több hazai tejipari vállalkozás sikeres akkreditációja is - emlékeztetett az államtitkár. A közleményben hozzátette: a két fél kereskedelmi kapcsolataiban még rengeteg lehetőség van, az együttműködés tovább bővíthető a környezetvédelem és a környezettechnológia területén.

Csi Tung-seng, a kínai delegáció vezetője a találkozón kifejtette: a tartományban kiemelkedően fontos a szőlőtermesztés és a gabonaágazat, ezért mindkettő esetében nyitottak a magyar kutatóintézetekkel, ágazati szereplőkkel való kapcsolatteremtésre. 

A megbeszélésen mindkét fél méltatta a 16+1 együttműködés, azaz Kína, illetve Közép- és Kelet-Európa országainak összefogásával létrejött szövetség szerepét a mezőgazdasági kutatás és kereskedelem terén- a formáció miniszterelnöki csúcstalálkozóját 2017. november 27-28. között rendezik meg Budapesten – írta az FM.