Szerdán jelent meg az Európai Bizottság közleménye a 2020 utáni közös agrárpolitikáról. A közös költségvetés azonban bizonytalan, számtalan olyan eseményt látni, ami az elfogadását veszélyezteti. Ilyen kockázati helyzet a német kormányalakítás elhúzódása, a Brexit-tárgyalások és a 2019-es Európai Parlamenti választások. A magyar kormány érdeke is, hogy elfogadják a közös költségvetést - mondta el a 2017-es Agrárszektor Konferencia nyitóelőadásában Mezei Dávid, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta: őszességében nincs oka kételkedni a kormánynak abban, hogy az Európai Bizottság meg akarja védeni a közös agrárpolitikát, Magyarország pedig ebben partner lesz. Erős Európa ugyanis elképzelhetetlen közös agrárpolitika nélkül, és továbbra is fontos a kétpilléres agrárpolitika fenntartása: ennek továbbra is kiemelkedő szerepe van a gazdák jövedelembiztonságának megőrzésében, és a családi gazdaságok érdekeit is szolgálja.

A kormány úgy látja, hogy a vidékfejlesztési politika jelenleg kellő szabadságot ad a tagállamoknak.

Továbbra is szükség van a fejlesztési támogatásokra

Mezei Dávid előadásában elmondta, hogy 2010 és 2016 között jelentős fejlődésen ment át a magyar mezőgazdaság, ennek kiemelkedő szerepe volt az utóbbi évek gazdasági növekedésében. Az ágazat bruttó hozzáadott értékének volumene növekszik, a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron szintén emelkedik. 2016-ban a mezőgazdasági kibocsátás értéke 4,4 százalékkal volt magasabb az előző évhez képest, ezzel Magyarország az EU legjobbjai között van.

Az agrárexport 6 év alatt 37 százalékkal nőtt, az agártermékek a magyar külkereskedelmi aktívum közel harmadát adják, egyre nagyobb az exportban a feldolgozott termékek aránya is. A mezőgazdasági beruházásokkal párhuzamban bővült a mezőgazdasági foglalkoztatás is, 217 ezer főt foglalkoztatott az ágazat a tavalyi évben.

A fejlesztési támogatásokra ugyanakkor a magyar mezőgazdaságnak továbbra is szüksége van: a kormányzat álláspontja szerint fontos, hogy minél nagyobb arányban legyenek jelen ezek a támogatások azért, hogy megőrizzük és tovább növeljük versenyképességünket Európán belül és kívül is.

Az állattenyésztésnél viszonylagos stagnálást lát a Miniszterelnökség helyettes államtitkára, vannak azonban részsikerek, mint például a szarvasmarha-ágazat. Az öntözési fejlesztések stratégiai célt jelentenek a kormány számára, a pályázati felhívások több ponton módosultak az öntözési beruházások könnyebb engedélyeztetése érdekében, sőt, komplex öntözési stratégia is készül.

Továbbra is szándék van a kis-és közepes méretű gazdaságok erősítésére: Mezei Dávid szerint ezek a gazdaságok csak akkor tudnak talpon maradni, ha összefognak, integrálnak és közösen hajtanak végre beruházásokat is.

Mi lesz a támogatásokkal 2020 után?

„A Közös Agrárpolitika jelene és jövője - Eltűnnek-e a támogatások 2020 után?” – című panelbeszélgetés résztvevői arról osztották meg véleményüket, hogy mennyi uniós agrár-és vidékfejlesztési támogatást kaphat Magyarország 2020-2027-ben, a mostani hétéves ciklushoz képest.

Csányi Attila, a Bonafarm Csoport vezérigazgatója 10 százalék körüli csökkenést vár. A cégvezető szerint a legfontosabb kérdés, hogy a Brexit miatti kiesést a többi tagország fogja-e majd pótolni. Ugyanakkor hozzátette, hogy a támogatási pénzekre továbbra is szükség van: továbbra is az egész EU agrárjövedelmének jelentős részét teszik majd ki ezek a források. Ugyanakkor az országok közötti támogatásiszint-kiegyenlítődést kedvezőnek nevezte, de hozzátette, hogy a társfinanszírozás megjelenése nagy veszély, valószínűleg ezt nem Magyarországra fogják szabni. A Bonafarm vezetője úgy gondolja, hogy a magyar költségvetésnek el kell különítenie összegeket arra, hogy az EU-s támogatásokat kiegészítse.

A szakember csak részben elégedett az eddigi Közös Agrárpolitikával, a következő célokat azonban előnyösnek látja. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzési tevékenységének fejlesztése, az őstermelői adórendszer egyszerűsítése, az öntözés és az integráció elősegítése is olyan folyamatok, amelyek határozott előnyökkel járnak.

Kormányzati oldalról az alapvető cél az lesz, hogy legalább ugyanannyi agrártámogatás legyen. A mennyiségi mellett a minőségi paraméterek is fontosak lesznek - mondta el Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára. Ezzel együtt nagyobb felelősség hárulna a tagállamokra is. A helyettes államtitkár szerint a legnagyobb kockázat a mai rendszerhez képest, hogy látszólag nagyobb, de erősen kontrollált és irányított tagállami felelősség várható.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese szerint a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös, és arra számít, hogy a támogatások csökkenni fognak. Ezt az Európai Bizottság költségvetési opciói (5-ből 4 esetben) elővetítik. A legnagyobb probléma a társfinanszírozás: Magyarország ebben a korábbi ciklusban jelentős hátrányban van. Szerinte komolyan végig kell gondolni a modernizációs forgatókönyveket. A szakember úgy látja, hogy a modernizáció, a technológiai megújulás fókuszban kell legyen a magyar mezőgazdaságnál – ugyanakkor a tagállami hatáskör növekedése nem feltétlenül előnyös.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese azon az állásponton van, hogy a Magyarországra jutó pénz kevesebb lesz a következő ciklusban: a vidékfejlesztési támogatásoknál hosszú alkudozással alakul ki az egyes országokra jutó összegek, ebben pedig hazánk nem áll túl jól. A NAK szakértője felhívta a figyelmet ara, hogy önmagában a zöldítés meg fog szűnni, de ha valaki nem teljesíti a környezetvédelmi feltételeket, nem fog támogatást kapni. A feltételek folyamatos szigorításának ugyanakkor az lehet a következménye, hogy eljön egy olyan pont, amikor a mezőgazdasági termelőknek túl sok feltételnek kell megfelelni, és sokan lesznek, akik inkább nem kérik majd a támogatást.

A siófoki Agrárszektor Konferencia közönségszavazásának eredménye alapján a résztvevők többsége (51 százalék) úgy gondolja, hogy a magyar agrárgazdaság nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint 2014-ben, azaz a jelenlegi kormányzati ciklusban látványos javulást nem sikerült elérni.

Pártpolitikusok is vitatkoztak a hazai agrárium jövőjéről

2017-ben várhatóan sor kerül egy néhány százalékos visszaesésre a mezőgazdaság kibocsátásban (2550 milliárd forint), ennek okát és jelentőségét a pártpolitikusok azonban eltérően ítélték meg. Font Sándor, a Fidesz Mezőgazdasági Bizottságának elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2016-os év minden várakozást felülmúlt, minden tekintetben – ez előrevetítette, hogy a tavalyi teljesítményt az idén nem sikerül majd megismételni. Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese szerint értelmetlen azzal foglalkozni, hogy egyik évről a másikra mi történt, 20 évre előre kell stratégiát gyártani. Ma még csak a csehekkel meg a lengyelekkel vagyunk versenyben, két év múlva a románok is lehagyhatnak minket – tette hozzá. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője kiemelte, hogy szerinte nem az elmúlt évek eredményeit kellene elemezni, hanem arra kellene összpontosítani, hogy a termésbiztonságot hosszú távon garantálni tudjuk.

A pártpolitikusok egyetértettek abban, hogy nem egészséges a növénytermelés dominanciája az agrárgazdasági kibocsátásban. 2004 után drámai csökkenés következett be az állatállományban, a sertéságazat ebből azóta sem tudott kilábalni és egyelőre nem sikerült megtalálni a megoldást – mondta el Font Sándor. Gőgös Zoltán szerint a növénytermelés részarányával önmagában nem lenne baj, ha versenyképesek lennénk a termelésben, de nem vagyunk. Úgy véli, hogy az arányon változtatni kell és ehhez más technikákat kell alkalmazni. Magyar Zoltán szerint szembeötlő és brutális az aránytalanság. Meglátása szerint a jelentős volumenű uniós támogatások ellenére sem sikerült változást elérni az elmúlt években.

A második szavazás eredménye alapján a közönség döntő többsége (80 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a kormány értékesítette az állami termőföldek egy jelentős részét 2015-ben és 2016-ban. 270 milliárd forint bevételt hozott a 195 ezer hektár értékesítése, óriási túljelentkezés volt a gazdák részéről, akik jól jártak a tiszta feltételrendszerrel zajlott programmal – védte az intézkedést Font Sándor, aki szerint jelentős termőföldállomány maradt az állam tulajdonában.

Gőgös Zoltán szerint az állami földek értékesítése hiba volt, áremelő hatással járt, haszna vagy értelme nem volt. A 30 ezer nyertes gazdálkodó ráadásul körülbelül 6 ezer érdekeltséghez köthető, ezáltal az intézkedés hozzáhárult ahhoz, hogy néhány nagyobb szereplő kezében koncentrálódjon a földvagyon jelentős része – tette hozzá. Font Sándor ezt cáfolta, elmondása szerint a teljes földállomány mindössze 3 százalékát értékesítették, ez nem tudta volna befolyásolni a tulajdonviszonyokat. Magyar Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2010-2014-es kormányzati ciklusban még arról volt szó, hogy az államnak gyarapítania kell a földvagyont, így nem érti, hogy mi indokolta a Földet a gazdáknak! programot. A Jobbikos képviselő szerint nem igaz, hogy jelentős földvagyon maradt az állam kezében, csak védett területek és olyan földek maradtak, amik senkinek nem kellettek