A melegrekordokat hozó január eleji időjárás a legtöbb növényre még nincs negatív hatással, hiszen a természet ilyenkor javában „alszik”, a szőlők és a gyümölcsök is úgynevezett mélynyugalmi fázisban vannak. A médiában példaként bemutatott rügyfakadások egyelőre még csak bizonyos jelzőnövényeket érintenek, meghatározott, kedvező ökológiájú térségekben. A legtöbb gyümölcs- és szőlőültetvényben még tart a mélynyugalmi állapot, ami egyelőre védelmet nyújt a növények számára. Az e hétvégére várható lehűlés segítheti azt a folyamatot, hogy a növények visszataláljanak a normális életciklusukhoz. Az igazi veszélyt azt jelentheti, ha rövid idő alatt nagy hőingadozások következnek be, ami nagyobb károkat okozhat.

Bár a napokban egyes esetekben – helyi jelleggel –, főként dísznövényeknél, rügyezés tapasztalható, általánosságban elmondható, hogy a növénykultúrákat többnyire még nem zökkentette ki a mélynyugalmi állapotukból a meleg idő, az csak bizonyos mikroklímáknál, egy-egy melegebb területen és meghatározott talajszerkezet esetében tapasztalható.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felhívja a figyelmet, hogy alapvető biológiai tény, hogy a növények a december-januári mélynyugalmi szakaszban a legellenállóbbak. Ilyenkor a nagy meleg és a nagy hideg is csak nagyon ritkán, különleges egyéb feltételek beteljesülése mellett tesz kárt bennük. Gyakorlatilag az átmeneti, néhány napos erősebb felmelegedés sem indítja meg az élettevékenységüket. Amennyiben a meleg időszakot kemény fagyok követik, az veszélyeztetheti az őszi vetésű szántóföldi növényeket is. Különösen az őszi káposztarepce fiatal hajtásait érhetik komoly károk.

A természet rendje szerint február elején, közepén váltanak át a növények az úgynevezett kényszernyugalmi szakaszba, melyet követően a felmelegedés hatására elindul a nedvkeringésük, illetve megduzzadnak a rügyek. A növények abban a fázisban és azt követően válnak érzékenyebbé, különös tekintettel a tavaszi fagyokra.

Az utóbbi években egyre nagyobb kihívást jelent a növényvédelem, mivel téli meleg hatására egyre több az áttelelő kártevő és kórokozó, melyek a téli hideg hiányában gond nélkül túlélnek, és a tavaszi kedvező körülmények beálltával azonnal károsítani, fertőzni kezdenek. Erre a gazdáknak az idei évben is fokozottan kell majd figyelniük.

Még nincs vész – de lehet

Korai lenne temetni a gyümölcstermést, de ha két-három héten belül nem jön az igazi tél, valóban lehet mennyiségi és minőségi csökkenés is – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet alelnöke.

Apáti Ferenc szerint az enyhe időjárás nem okoz különösebb gondot, mivel január elején még mélynyugalomban vannak a gyümölcsfajok. Igaz, hogy egyes fajoknál (kajszi, őszibarack, cseresznye) más éghajlaton ilyenkor már beindul a nedvkeringés, de nálunk egy normál tél közepi időszakban ezek a fajták még nyugalomban vannak.

E gyömölcsfajok egyes, korai érésű fajtáinál esetleg beindulhatott a nedvkeringés, de Apáti Ferenc szerint emiatt még nem kell vészharangot kongatni. A metszés miatt a kajszi és az őszibarack valóban hajlamosabb ilyenkor a fertőződésre, de ez nem az idei tél specialitása, ez mindig így van. Ezeket a gyümölcsöket is elég lenne február közepén, március elején metszeni, egy-egy nagyobb ültetvénynél munkaszervezési okok miatt kell ilyen korán elkezdeni ezt a munkát.

Az időjárási előrejelzések pontosságában a gyümölcstermesztők tapasztalatai szerint egy hétre előre érdemes bízni, és addig nem számíthatnak fagyra a gazdák – ahogy a 15 napos előrejelzések szerint sem. Ha a következő két-három hét is ilyen enyhe lesz, és azután üt be egy mínusz 20 fokos fagy, az már károkat okozhat az állományban – mondta a terméktanács alelnöke. Egyelőre növényvédelmi gondok sincsenek, bár az is igaz, hogy az enyhe tél kedvez a levéltetvek és az atkák áttelelő tojásainak, ahogy a főleg a gabonatáblákat károsító mezei pockoknak is.

Ezeket a kártevőket egy komolyabb, huzamosabb ideig tartó fagy képes érdemben gyéríteni. Ilyen szempontból a legutóbbi tél kedvező volt, nem is okoztak nagyobb gondot a kártevők. Anyagilag sem mellékes a gyümölcstermesztőknek a kártevőkérdés: a csonthéjasoknál a hektáronkénti 150-250 ezer, a körténél 200-300 ezer, az almánál pedig 500-600 ezer forintos védekezési költségen 10-20 százalékot is lehet spórolni, ha a tél elvégzi a megfelelő gyérítést – enyhe tél után ugyanekkora a védekezésre költött többletköltség is.

Még nem aggódnak a gabonatermesztők sem. Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke elmondta: a hótakaró nélküli mínusz 20 fok veszélyesebb lenne, az egyes helyeken virágzó repce pedig majd lefagy és újra kihajt, ez még nem okoz károkat.