A képviselők kiemelték, a döntés a megújuló energia felhasználásáról szóló irányelv-javaslatról biztosítja a felelős módon működő hazai vállalatok további működését. Mint elmondták, amíg az Európai Bizottság eredeti javaslata a hagyományos bioüzemanyag-előállítást 3,8 százalékos használati mértékre szorította volna vissza, addig az Európai Parlament szakbizottsága 2030-ra teljesen megszüntette volna azt. A plenáris szavazáson azonban sikerült hosszú távra megőrizni a 2017-es, 7 százalékos szintet.

Hozzátették továbbá, hogy az Európai Parlament már 2021-től száműzné a környezetpusztító módon előállított és harmadik országokból származó pálmaolaj közúti közlekedésben történő felhasználását, amit a szakma és a döntéshozók is teljes mértékben támogatnak.

Gyürk András, a magyar néppárti delegáció vezetője kiemelte: "üdvözlendő, hogy meg tudtuk védeni a hazai ipar érdekeit". A képviselő kötelezőnek tartotta a közös kiállást a meglévő beruházások védelme és a befektetői biztonság mellett. Kijelentette, a készülő uniós tiszta energiacsomagnak a hosszú távú fenntarthatósági szempontok mellett ezen sarokpontokat is teljes mértékben figyelembe kell vennie, hiszen csak a gazdasági szereplőkkel együtt lehet sikereket elérni a klímaváltozás elleni harcban.

Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő arra emlékeztetett, hogy a bioüzemanyag-előállításból származó melléktermékek fontos alternatív fehérjeforrásokat jelentenek. Az EP környezetvédelmi szakbizottságának tagja hangsúlyozta, hogy Európának fehérjenövény-stratégiára van szüksége ahhoz, hogy ellensúlyozni tudja az állati takarmányokban felhasznált - főként génmódosított - szójabab és szójadara nagymértékű importját. "Az Európában fenntartható módon előállított hagyományos bioüzemanyagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be ebben a stratégiában, indokolatlan korlátozásuk ellentétes lenne az európai fogyasztók érdekeivel" - fogalmazott a politikus.

Erdős Norbert a Fidesz EP-képviselője kijelentette, Magyarország földrajzi és klimatikus adottságaiból, valamint tradícióiból adódóan kukorica termelésben  uniós viszonylatban kifejezetten versenyképes. Az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának tagja hozzátette, a bioetanol-előállítás megjelenését megelőzően a 4-5 millió tonna többletet terményként, feldolgozatlan formában értékesítették a magyar termelők, amely sok esetben a terményárak jelentős esésével járt és évről-évre komoly veszteséget okozott a gazdáknak. "Az etanolipar belépésével ezt sikerült közel 2 millió tonnával csökkenteni, s remélhetőleg hamarosan már évi 3 millió tonna kukorica feldolgozását is elérjük" - tette hozzá a képviselő.