A jégvédő háló gyümölcsösök vízháztartására gyakorolt pozitív hatását a Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepének egyhektáros almaültetvényén monitorozták a kutatók két éven át. A pigment- és nedvességtartalmi eltérések mérése mellett termográfiai és spektrális elemzési módszerekkel is végeztek felméréseket a fák lombozatában, melyekkel a gyümölcsös vízellátottságáról, egészségi állapotáról próbáltak következtetéseket levonni. A távérzékelésre alapozott technológiák alkalmazása lehetővé tette, hogy a gyümölcsösök vízháztartását olyan eszközökkel is mérjék, melyekhez nem szükséges laboratóriumi felszerelés, így kevésbé vegyszer- és munkaigényesek.

A jégvédő háló pozitívan hat a növényi vízháztartásra, a lombozat pigment- és nedvességtartalma szignifikánsan magasabb azoknál a gyümölcsfáknál, amelyek jéghálóval fedett területen találhatók. A jelenség a spektrális felmérés alapján is jól nyomonkövethető. Hőkamerás megfigyelés bizonyította, hogy a jéghálóval borított almafák lombozatában mérhetően alacsonyabb volt a hőmérséklet, mint az ültetvény szabadban termő területein. Kimutathatóvá vált tehát a jégháló vízháztartásra gyakorolt hatása közvetlenül a lombozat mérésén keresztül, illetve az, hogy az eszköz nem csak a jégvédelem szempontjából meghatározó, de a nyári hőstressz ellen is komoly védelmet jelent a gyümölcsös számára, javítva a termésbiztonságot – összegezte a kutatás eredményeit Nagy Attila, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének adjunktusa.

A kétéves kutatásba hallgatók is bekapcsolódtak, egyikük a témában írt szakdolgozatával elnyerte nemrég a Magyar Öntözési Egyesület különdíját BSc-kategóriában. Kiss Ágnes Budapesten, a Vl. Magyar Öntözéstechnikai Konferencián és Kiállításon vette át az elismerést.

Távérzékelésre, térinformatikai eszközökre alapozott vízháztartási vizsgálatokat nem csak almásban, körte, kajszi- és őszibarack állományokban is végzett már korábban a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet. Képalkotó módszerekkel elemezték a gyümölcsállomány összetételét, egészségi állapotát, a vízhiányt toleráló, illetve kevésbé tűrő fajtákat. Emellett létrehoztak egy aszályt, illetve termésveszteséget előrejelző rendszert. Ennek alkalmazásával búza esetében hetekkel a betakarítás előtt, már május végén meg lehet mondani, milyen termésátlagokra lehet számítani az adott területen, míg kukoricánál akár a július eleji távérzékelt felvétel alapján kimutatható az aszály hatása és mértéke.