A kivitt mennyiség 43 százalékát a búza, 45 százalékát a kukorica, 12 százalékát az árpa adta. A legtöbb terményt az Európai Unió belső piacán értékesítették a termelők, a közösségen kívülre a búza 6,5 és a kukorica 1,5 százaléka került csupán.
Kukoricából összesen 3,5 millió tonna került a külpiacokra az említett időszakban, ami mintegy 43 százalékos növekedésnek felel meg. A 3,3 millió tonnás búzaexport csaknem 30 százalékkal haladta meg a 2016 első tizenegy hónapjában eladott mennyiséget.
Az árbevétel ennél kicsit szerényebb mértékben nőtt, az ágazatban elért 1,4 milliárd forintos forgalom 31,4 százalékkal több az előző évinél. A kukorica exportátlagára 8, az árpáé 2 százalékkal alacsonyabb volt a 2016-os szintnél, ellenben a búza átlagára 3 százalékkal emelkedett.
Az AKI adatai szerint az említett időszakban a teljes agrár- és élelmiszeripari export értéke megközelítette a 8200 millió eurót, míg a behozatal 5236 milliárd eurót tett ki. Az állati termékek közül élő sertésből jóval több érkezett az országba, mint egy évvel korábban, a bővülés mértéke meghaladta a 44 százalékot, miközben a kivitel 15 százalékkal csökkent. Sertéshúsból 131 ezer tonnát, az egy évvel korábbinál ötezer tonnával többet vittünk ki, és tízezer tonnával többet, 141 ezer tonnát hoztunk be.
A baromfihús piacán még novemberben is éreztette hatását a madárinfluenza-járvány. A kivitel mennyiségben és értékben is a megszokott szint alatt maradt. A termékből 18 százalékkal kevesebb került a külpiacokra, az árbevétel pedig 17 százalékkal csökkent.
Az EU-n belül Ausztria és Németország volt a legfontosabb piacunk, de Romániába is jelentős mennyiséget szállítottak a feldolgozók. Eközben az import dinamikusan nőtt – bár a mennyisége még így is messze elmaradt a kiviteltől –, az országba 62 százalékkal több baromfihús érkezett, elsősorban Lengyelországból.
