Milyen talajjavító módszerekkel csökkenthető a talajok pusztulása?

A válaszokért kattintson!

Tamás István (AGRO.bio Hungary Kft.):

„A termesztésre alkalmas talajnak nem csak a felülete csökken, hanem a termőréteg vastagságával és a megfelelő talajélettel is gond van. A nem megfelelő művelés hatására csökken a talajok szervesanyag-tartalma és a bennük található hasznos élőlények, többnyire baktériumok száma, vagyis a talaj termőképessége.” (Agrárszektor, 2015.02.04.)

Amennyiben tisztázzuk a talajok pusztulásának okait megkapjuk a választ is arra, hogy milyen gyakorlatot folytassunk annak megállítására. A termőtalajok degradációja lassú és összetett folyamat, a teljesség és a részletesség igénye nélkül a fő okok:

Lebutított vetésszerkezet

Növénytanilag háromféle növény cserélődik talajaink 80-85 % -án, úgymint gabona (kalászosok és kukorica), valamint olajosok (napraforgó, repce). A szegényes vetésforgó egy idő után szegényes mikrobiológiai életet eredményez. Az életfeltételeiket már nem találó, de egyébként fontos (bontó, építő, feltáró stb.) szerepet betöltő mikroorganizmusok visszaszorulnak, még egyes kórokozók (pl. fuzárium, szklerotínia) vagy haszontalan organizmusok felszaporodnak. Fellép a talajuntság és az allelopátia jelensége, tágul a C:N arány, előidézve a káros pentozán hatást. A talajszerkezet romlása folyamatos.

Szerves trágya hiánya – csökkenő szerves anyag tartalom

Egyes felmérések szerint a szántóterületünk 5-6 %-ra elegendő szerves trágya képződik, ebből jó minőségű, érett, mikrobiológiai életben gazdag ritkaságszámba megy. A talaj minőségi paraméterei közül talán az egyik legfontosabb értékmérő tulajdonság a szerves anyag tartalom, a humusz. Kiemelkedő szerepe van a talajok szerkezetének kialakításában, a talaj tápanyag-gazdálkodásában, hő- és vízgazdálkodásának szabályozásában. A talaj szerves anyag tartalma erősen befolyásolja a termőföld piaci értékét is! A csökkent szerves anyagú talajok termőképessége korlátozott, szerkezetük nem optimális. Vízmegtartó képességük vagy vízelvezető képességük gyenge, egyes talajherbicidek fitotoxikus hatása pedig felerősödik ilyen talajokon.

Eladjuk a szalmát a tarlóról – júdáspénz

Szomorú tényként kell kezelni azt a gyakorlatot, hogy aratást követően, a tarlón maradt szalmát értékesítik. Nemcsak arról van szó, hogy az az összeg, amit érte kapni lehet, az köszönő viszonyban sincs azzal az értékkel, amit a szármaradványokban lévő foszfor és kálium jelent, hanem arról, hogy szerves anyagot kivonni a gazdálkodási ciklusból egyszerűen bűn. Nyilván ez a gyakorlat csúnyán vissza fog köszönni hosszabb távon.

A nélkülözhetetlen szervetlen kemikáliák

Magyarországon nagyságrendileg 1 300 000 tonna műtrágyát és kb. 30 ezer tonna növényvédő szert juttatunk ki évente. Műtrágyára, növényvédő szerre hatalmas szükség van, nélkülük ma eredményes gazdálkodás nem folytatható. Azonban valljuk be, ezek az input anyagok, szinte kivétel nélkül mérgek a talaj számára. Savanyítják, sósítják a talajokat, értékes mikrobiológiai közösségeket irtanak ki. Metabolitjaik élővizeinkbe kerülnek és kárt okoznak. Pl. a nitrátból nitrit lesz, a nitritből nitrózamin, ami bizonyítottan tumor marker.

Talajművelés reflexből, hagyományból

Talajfizikai és mikrobiális szempontból nézve a szántás káros jelenség. A hasznos, oxigént igénylő talajbaktériumokat az oxigénben szegény mélyebb rétegekbe fordítjuk, még az oxigént nem igénylő törzseket a felszínre hozzuk. Habár még tudományosan soha senki nem bizonyította a szántás mindenek feletti szükségességét, nálunk is még nagy területeken gyakorlat. Gondoljunk az erők avartakarójára! Minden évben lehullik és eltűnik. Ha nem így lenne, akkor sokméteres lenne az avartakaró. Az erők mikrobiológiai életben gazdag, aktív talajai lerendezik ezt a problémát. És senki sem szánt…

A termőtalajok pusztulásának megállításában kiemelkedő szerepe van a magas minőségben gyártott talajbaktériumok szakszerű használatának. Konzekvens használatukkal javul a talaj szerkezete, hő- és vízgazdálkodása.

A szerves anyag tartalom növelésének jelenleg a leggazdaságosabb és legegyszerűbb formája, hiszen a humuszképzést a talajban lévő baktériumok, gombák és egyéb mikroszervezetek végzik kizárólagosan. Az AGRO.bio Humusz Menedzsment Program-ja, amely 2017-ben OMÉK Növénytermesztési díjat nyert éppen ezt a célt szolgálja. Továbbá az irányított talajbaktérium kezelésekkel olyan hasznos törzseket oltunk a talajba, melyek segítenek a szervetlen műtrágyák hasznosulásában, támogatják a növényvédelmet, javítják az elvetett magok csírázási esélyeit.

Ha a talaj degradálódik, elveszíti képességét, hogy lekösse a szenet, és hatalmas mennyiségben bocsátja ki azt szén-dioxid formájában az atmoszférába. A szerves trágya használata, a szántás elkerülése, a talajoltás, a vetésforgó mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a talaj visszanyerje széndioxid-lekötő képességét, és nemcsak a már lekötött szenet tartja vissza, hanem a levegőbe került széndioxid-mennyiséget is csökkenti. A talajok pusztulásával párhuzamosan csökken a szénmegtartó képessége.

A BactoFil® termékcsalád használata egy igen fontos, de nem elegendő feltétele a talajpusztulás megállításának. A talajművelési rendszer megválasztása, az erózió csökkentése, a jól megválasztott műtrágyaféleségek használata, a meszezés, az okszerű növényvédelem stb. mind-mind része kell, hogy legyen annak a jövőbemutató gyakorlatnak, amit ma úgy hívunk: fenntartható gazdálkodás.

További információ:
www.agrobio.hu

Wágner József (Carmeuse Hungária Kft.):

Aktivizáljuk talajainkat – aktív kalciummal!

Talajainkat a savanyító tényezők, savanyító hatások folyamatosan érik, napjainkban még intenzívebben, mint akár a közelmúltban is. Ennek jelei egyértelműen láthatóak - rossz víz-, levegő-, és hőgazdálkodású talajok, a tömörödött, nehezen művelhető, vagy éppen szerkezet nélküli talajállapot -, illetve közvetlenül akár nem is láthatóak – ilyen a romló műtrágya hasznosulás, degradálódó talajélet, kórokozó mikroszervezetek túlsúlyba kerülése.

A probléma megoldása nem bonyolult. A megfelelő termék megválasztásával a talaj meszezése a műtrágya kijuttatáshoz használt berendezésekkel ma már egyszerűen megoldható.

A TERRACALCO 95 egy ilyen termék.

Hatóanyaga aktív kalcium (kalcium-oxid), amely a talajnedvességgel azonnal reakcióba lép és 100%-ban hasznosul. Az új, innovatív termék szemcsés szerkezetének és kezelhető hektáronkénti dózisának (0,1 – 1t/ha) köszönhetően műtrágya szóróval könnyen és minimális porzással kijuttatható talajmeszező anyag, amely a talajban gyorsan fejti ki jótékony hatását. A savanyú talaj kémhatását a semleges irányba mozdítja el, javítja a talaj szerkezetét, vízháztartását, ezáltal a szélsőségekkel szemben – pl. aszály – ellenállóbbá teszi, és elősegíti a talajélet intenzifikálását, és javítja a műtrágya hasznosulást.

Gyors oldhatóságának, gyors hatásának köszönhetően a kijuttatás ideje rugalmasan illeszthető a technológiába.

Összesen két olyan időszak van, amikor nem alkalmazható:

A fentieket kivéve gyakorlatilag bármikor használható.

Állományban történő kezeléseknél ügyeljünk arra, hogy a növények felülete ne legyen erősen nedves.

Alkalmazásától mit várhatunk?

• gyors és egyszerű kijuttathatóságot – azaz úgy meszezünk, mintha műtrágyát szórnánk,
• gyors hatást – a meszezés és pH emelkedés előnyei már a meszezést követő kultúrában érezhetőek,
• rendszeres ismételhetőséget – akár minden évben meszezhetünk, mivel egyszerűen kijuttatható anyagról, mérsékelt hektár dózisokról beszélünk.

A TERRACALCO 95 legfőbb előnyei tehát összefoglalva: gyorsan és pontos adagolással, egyenletesen, időben rugalmasan, mérsékelt talajtaposással kijuttatható, szállítható és tárolható, hatását gyorsan kifejtő, koncentrált talajmeszező anyag.

Röviden: a TERRACALCO 95 segítségével a hatékony meszezés egyszerűen kivitelezhető.

További információ: 
www.carmeuse-agrarium.hu
www.talajmeszezes.hu

Diriczi Zsombor (Démétér Biosystems Bt.):

Több mint vetőmag – talajmegújító technológia

Nem a talajra alapozott gazdálkodással van gond, hanem azzal, ahogy csináljuk – vallja Diriczi Zsombor, a Démétér Biosystems Bt. ügyvezetője. Sokszor nem rendszerben gondolkodunk, hanem csak egy-egy technológiai elemen változtatunk: lecseréljük a talajművelő gépet, beiktatjuk a zöldtrágya-keveréket vagy csavarunk egyet a vetésforgón. Valójában e három tudatos alkalmazásából áll össze a talajmegújító gazdálkodás szisztémája, amely a talajok pusztulásának egyik leghatásosabb ellenszere.

Egyszerű koncepció sok tanulással

A magyar talajok minősége nemcsak az európai szemnek tűnik fel – Steve Groff, a Tillage Radish™ talajművelő retek atyja, a 2017-es Talajegészség Konferencia előadója szerint a hazai talajok fejlődésének záloga az, hogy a gazdálkodói gyakorlatba bekerüljenek a talajmegújító fogások. – Úgy láttam, hogy a talaj elég jó itt, ez jó talaj. Szerintem még jobbá tehető, ha kevesebbet szántunk és több takarónövényt használunk. A gazdáknak ezt meg kell tanulniuk – egyszerű koncepció, de nagyon összetett az elsajátítása – magyarázza a takarónövényes szakember.

Takarónövények vagy zöldtrágya – mi a különbség?

Az ősszel leforgatott zöldtrágya minimális hatást gyakorol talaj szervesanyag-tartalmára és egészségére. A takarónövény ennél sokkal több előnyt biztosít tavaszig az érintetlen termőföldeken:

• erózióvédelem: a gyökérzet helyben tartja a talajt és nem engedi, hogy a tápanyagban gazdag felső réteg elvándoroljon. Ha a Dunántúlon vagy északkeleten gazdálkodsz, akkor a vízerózió, ha az Alföld sík részein, akkor a defláció ellen nyújtanak védelmet;
• talajlazítás: a talajok a taposás, a csapadék, vagy akár a saját súlyuk alatt is összetömörödnek. 2004 óta bizonyított, hogy a takarónövények képesek a talaj hatékony átlazítására;
• hasznos szervezetek élettere: a takarónövények teret és élelmet biztosítanak a talaj feletti és a talaj alatti hasznos élőlényeknek, így segítve a kártevők természetes ellenségeinek felszaporodását.

Minél a bonyolultabb a keverék, annál jobb?

A takarónövények alkalmazását 1-2 növénnyel is el lehet kezdeni, majd a keverékek bővítése egymást kiegészítő fajokkal a takarónövények egyre több előnyét nyújtja. A Démétér Biosystems TillageMix keverékei között valamennyi lépcsőfok megtalálható: a mixeket a hazai tapasztalatok és a hazai körülmények alapján állítottuk össze. A többféle célnak, termőhelynek és költségvetésnek megfelelő mixek között a kezdő és haladó takarónövényes gazdálkodók is megtalálják számításaikat.

Hol tudhatok meg többet a témáról?

A másodvetésekről a takaronovenyek.hu weboldal tudásbázisában számos faj és a technológia egyre bővülő leírása is megtalálható. A legnagyobb videómegosztó oldalon 10 órányi ingyenes anyag érhető el, a keverékek összeállításától a talajművelésig.

A Démétér Biosystems a 2018-as másodvetési szezonba 9 takarónövény-keverékkel, számos kísérleti helyszínnel és mindenre kiterjedő szaktanácsadási rendszerrel vág bele, így a vetőmagzsákok nem csupán inputanyagot tartalmaznak, hanem komplett talajmegújító technológiát. Tudj meg többet a 2018-as technológiai útmutatónkból!

További információ:
takaronovenyek.hu