A másodvetésű zöldtrágya növények jelentősége

A válaszokért kattintson!

Diriczi Zsombor (Démétér Biosystems Bt.): 

Hogyan alkalmazzuk nyereségesen a takarónövényeket?

Munkaráfordítást igényel, kopik a traktor, égetjük a gázolajat és még a vetőmagos céget is gazdagítjuk. Ha Te is így tekintesz a zöldítés keretében használt ökológiai másodvetésre, akkor van egy jó hírünk: ezek a növények gazdasági szempontból nyereségesek is lehetnek.

Zöldtrágyázás és takarónövények: mi a különbség?

A zöldítés miatt mindannyian találkoztunk a takarónövény vagy ökológiai másodvetés fogalmával, a zöldtrágyázást pedig régebbről is ismerjük. Bár ugyanazon művelet(sor) eltérő megnevezésének tűnnek, alapvetően más céllal és szándékkal kerülnek ezek a növények elvetésre: a zöldtrágyázás célja a talaj szervesanyag-tartalmának és tápanyag-tartalmának növelése, így az csak a beforgatáskor éri el célját. Ezzel szemben a takarónövények funkciói közé tartozik a talajlazítás, az erózióvédelem és a hasznos szervezetek támogatása, ebből kifolyólag a takarónövényeknél az a cél, hogy minél hosszabb ideig “lábon” maradjanak.

Hol mutatkozik meg a takarónövények haszna?

Az erőforrások – a napfény, a szén-dioxid, valamint a nedvesség – nemcsak a főnövény tenyészideje alatt állnak rendelkezésünkre, hanem a vetés előtt és a betakarítás után is. A takarónövények ezt a hézagot töltik ki: hasznosítják a rendelkezésre álló napfényt és tápanyagot, valamint biztosítják a gyökérfolytonosságot, amely az aktív talajélet feltétele. Hiába a baktériumtrágya vagy a talajtoló anyag, a kultúrnövény gyökérzete nélkül a talajlakó élőlények nem képesek a maximumot nyújtani. Ne gondoljuk, hogy csak baktériumok élnek a talajban: számtalan sugárgomba, protozoa, gilisztafaj és egyéb élőlény népesíti be a közeget, ahol a törékeny egyensúly megőrzésében a növényi gyökérzetnek kiemelt szerepe van.

1. kép: A főnövények számára fontos erőforrások szinte folyamatosan jelen vannak – ezek hasznosítására kiváló eszköz a takarónövényezés

A tápanyag-gazdálkodáson is nyerhetünk egy jó keverékkel: a takarmányborsó és a retek keveréke például kiválóan hasznosítja a szervestrágyából felszabaduló tápelemeket. A nitrogénkötő pillangósok és a tápanyagok intenzív felvételére képes keresztesvirágúak és fűfélék jó kombinációt alkotnak, és utóbbiak nem csak a nitrogént, hanem a ként és a káliumot is jól hasznosítják. Egy pillangós növény átlagos körülmények között 80-100 kg/ha nitrogén megkötésére képes – ez hektáronként 300-370 kg 27%-os műtrágya-mennyiséggel egyenértékű hatóanyagot jelent (az, hogy ebből mennyi lesz felvehető a következő haszonnövény számára, számos tényezőtől függ).

2. kép: Ami igazán fontos, a szemnek láthatatlan – Tillage Radish retek, lóbab, takarmányborsó és rozs keveréke 2017. október végén, a vetés után 1,5 hónappal. Érdemes megfigyelni, hogy a lóbab és a retek esetén a gyökerek majdnem akkorák, mint a felszín feletti részek

A talajjavító keverékek segíthetnek a gyengébb adottságú területek „felzárkóztatásában”, például a zab és a retek, valamint kisebb mennyiségben hozzáadott mustár és len keveréke porózusabb talajszerkezetet hagy maga után. A változatosabb növénytakarónak köszönhetően növekszik a szervesanyag-tartalom is, amelynek következtében javul a talaj vízelvezető képessége. Így kevesebb víz folyik le, illetve szivárog el a területről, és ezzel együtt a kimosódó tápanyagok mennyisége is csökken.

A tarlók gyommentesen tartása a takarónövények egyik leggyorsabban megtapasztalható előnye. A megfelelően összeállított és elvetett keverék már az első évben csökkentheti az egyéves gyomok okozta problémákat, megspórolva a mechanikai és kémiai gyomszabályozás költségeit. Egy alaposan végiggondolt stratégia jelentős mennyiségű pénzt hagyhat a zsebünkben – akár 2 éven belül.

Az előnyök maximális megtapasztalása érdekében mindvégig tartsuk szem előtt, hogy a takarónövények egy rendszer részei: a vetésforgó, a csökkentett művelés és a takarónövényezés együttes alkalmazásával talajaink állapota javítható, a kiadások csökkenthetőek, így végül nagyobb profit marad a zsebünkben.

Ismerd meg a takarónövény-technológia lépéseit a Démétér Biosystems szakértői segítségével! További információért és ötletekért látogass el a www.takaronovenyek.hu oldalra.

Kőrösi Tibor (Karintia Kft.): 

EFA keverék, zöld ugar, méhlegelő, ökológiai másodvetés. Hosszasan lehetne még sorolni azokat a kifejezéseket, amelyeket az elmúlt években egyre gyakrabban emlegetnek az agrárium szereplői, az átalakult támogatási rendszerek következményeként. A zöldítés, a támogatási összegeken felül óriási lehetőséget rejt magában.

Ha a múlt század elejére, közepére tekintünk vissza, számos szakíró, neves agrárszakember foglalkozott ezzel a témával. Az akkori időben még bőven volt szervestrágya, a zöldtrágyázás nem volt kötelező mégis szerves része volt a magas szintű gazdálkodásnak. Íme néhány gondolat a múlt századból, amelyek a mai körülmények között is megállják a helyüket:

„A zöldtrágyázásnak legnagyobb jelentősége az olyan gazdaságokban, amelyek nem rendelkeznek annyi istállótrágyával, hogy ezzel a talaj jó erőben fantartható volna…. A zöldtrágyázás felkarolásával, a szervestrágyában szűkölködő gazdaságokban is emelkednek a termések” (Cserháti, 1906)

„Sovány homoktalajok termőképesség fokozásának legbiztosabb módja a zöldtrágyázás. Vele a talaj televénytartalma lényegesen szaporítható.” (Cserháti, 1889)

„Zöldtrágyával ellátva a sivár futóhomok is megszelídül, a szél sem fogja többé megbolygatni, a megjavult homokon pedig változatosabb növénytermesztés lesz űzhető biztosabb és nagyobb sikerrel” (Surányi János 1935)

„Nagy előnye a zöldtrágyázásnak az is, hogy az utána termelt növény az időjárás viszontagságainak főként a szárazságnak jobban ellenáll” (Villax Ödön 1937)

Ha kalászos növény tarlójába vetjük a zöldtrágyanövényt, a talajelőkészítéshez nyomban hozzá kell fogni. A mi időjárásunk azonban a tarlóvetemények termesztésének nem kedvez.  A tarlóvetés sikerülte kétséges (sokszor ki sem kel) nem is ajánljuk (Gyárfás József 1929)

Talajaink hosszú ideje nem jutnak elegendő mennyiségű szerves trágyához, ez a szervesanyag-hiány hosszú távon a talajok kimerüléshez vezet. Fenntartható növénytermesztés hosszú távon csak a megkímélt szerkezetű és jó tápanyagellátottságú talajokon történhet. A zöldítés ebben a nagy feladatban egy komoly fegyver, hiszen kiegészíti a műtrágyák hatását. Javítja a talaj szerkezeti állapotát, szervesanyag-tartalmát, vízgazdálkodását pozitívan befolyásolja. Csökkentheti a szélsőséges időjárás okozta termésingadozásokat, defláció ellen védelmet nyújt.

Átfogó és nagy múltú témakörről beszélünk, amelynek az újrafelfedezéséhez most érkeztünk el. Az elmúlt évtizedek gazdálkodása sajnos háttérbe szorította ezt a tudományágat hazánkban. Nyugat-Europában és világ számos országában vetnek zöldtrágya növényeket a korábban említett pozitív tulajdonságok miatt. Az egyre növekvő igényeknek megfelelően a Karintia Kft., Közép-Európa meghatározó agrárvállalata a Mauthner csoport tagjaként zöldtrágya keverékeket is kínál partnerei részére. A prémium minőséget az ausztriai HESA nevű testvér cégünk garantálja. Az 1957-ben alapított vállalat, fontos és komoly szereplője a környező, közép-európai országok aprómag piacának. Számos bevált receptúra mellett, akár egyedi igényeket is rövid időn belül és rugalmasan képes a Karintia Kft. testvérvállalatán keresztül kielégíteni. Cégünk, a Karintia Kft., olyan kedvező árú keverékekkel jelent meg a piacon, és kíván a jövőben is összeállítani Önöknek, melyek megállják a helyüket a magyarországi viszonyok között.

Célunk, hogy a jövőben a gazdálkodók - felismerve annak jelentőségét - akár támogatás nélkül is, eredményesen foglalkozzanak a zöldtrágyázással. Kívánjuk, hogy a gazdálkodók a változó időjárási és gazdasági környezetben a másodvetésre segítségként, hasznos intézkedésként gondoljanak. Nagyon fontos, hogy hasonló gondossággal járjunk el, mint a fővetésű növényeinknél. Befektetés, kellő körültekintés és gondosság nélkül, ne várjuk komoly eredményeket a zöldtrágyázástól.

További információ:
www.karintia.hu

Dr. Aranyi Nikolett Réka (Lajtamag Kft.): 

A zöldtrágyázásról

A zöldtrágyázás még mindig sok gazdálkodó számára a szükséges rosszat jelenti. Pedig a zöldtrágyázásnak elterjedt gyakorlata van Ausztriában, Németországban és Franciaországban is. Hazánkban az ökológiai gazdálkodók, illetve az AKG-ban részt vevők is rendszeresen alkalmazzák. Ugyanis a szakszerűen végzett zöldtrágyázás segíti a talaj termékenység fenntartását. Ezért különösen fontos lenne a zöldtrágyázás jelentőségének megértése és a technológia megfelelő és következetes alkalmazása.

A zöldtrágya növényekkel szemben általánosan támasztott igények a következők:

• Gyors fejlődésűek és rövid tenyészidejűek legyenek.
• Nagy zöld- és gyökértömeget, azaz szervesanyagot képezzenek.
• Ne szaporítsák a talaj gyommag készletét.
• A klimatikus viszonyokra igénytelen növények legyenek.

Előnyösek a nitrogéngyűjtő, jó tápanyag megkötő, illetve feltáró növények. A leggyakrabban használt fajok a fehér mustár, az olajretek, a facélia és a pohánka, pillangósok közül pedig a herefélék. A tavalyi évtől alkalmazható a négermag, amelyek száraz klímán is megfelelő zöldtömeget képez. Idén pedig már vethető a meliórációs retek is, ami kiváló talajlazító.

Milyen pozitív hatások érhetők el?

A Lajtamag Kft. évek óta foglalkozik a zöldtrágya keverékei fejlesztésével, annak érdekében, hogy bárki megtalálhatja igényeinek megfelelőt. Keverékeink kialakításánál olyan komponensek alkalmaztunk, amelyek hamar borítják a talajt, így jó gyomlenyomó képességűek és védik a talajfelszínt az erózióval szemben. A folyamatos növényi jelenlétnek fontos szerepe van a tápanyagok megőrzésében és feltáródásában, valamint a talaj szerkezetének, így a vízhasznosulás javításában is. A pillangós összetevők nitrogénnel gazdagítják a talajt.

A Lajtamag Kft. zöldtrágya keverékei:

A keverék kiválasztásának szempontjai:

Az alkalmazandó keverék kiválasztását befolyásolja a vetésidő, amelyet meghatároznak a növényi összetevők (keresztesvirágúakat csak augusztus második felétől érdemes vetni), klimatikus adottságok (szárazabb régiókban a július végi vetés előnyösebb) és a munkacsúcsok. Fontos figyelembe venni a keverék tenyészidejét, a bedolgozás tervezett idejét és az utóveteményt is. Például őszi repce után korán vetett, rövid tenyészidejű zöldtrágya korai bedolgozást, így őszi kalászos vetését is lehetővé teszi. Tavaszi vetésű növény előtt azonban későbbi (augusztus második fele-szeptember) vetésű, hosszú tenyészidejű, vagy áttelelő keverék is alkalmazható. A kifagyó komponensek mulcsként védik a talajt, a téli csapadék jobb hasznosulását teszik lehetővé.

Hogyan ne zöldtrágyázzunk:

Az elmúlt évben a fenti szempontok nagyobb figyelmet kaptak a gazdálkodók részéről is, ennek ellenére még mindig tapasztalható, hogy csupán a keverék ára befolyásolja a választást. Sokan úgy gondolják, hogy az árvakelésre elvetett második komponenssel elvégezhető a zöldítés, vagy az ajánlott vetőmagnorma töredékét alkalmazzák. Ezek azonban nem jó gyakorlatok, mert nem biztosítható a megfelelő sűrűségű növényállomány, nem lesz megfelelő a gyomelnyomás, a talajtakarás és a szervesanyag képzés. Sőt, a felesleges talajmunkák még további károkat is okoznak.

Kérje bizalommal szaktanácsadóink segítségét az Ön számára leginkább megfelelő zöldtrágyakeverék kiválasztásában!

A zöldtrágyázásról további információkat talál kiadványunkban, illetve a lajtamag.hu oldalon.

Bebesiné Kovács Emília (RAGT Vetőmag Kft.): 

RGT MIX 1: 55 % fehér mustár és 45 % olajretek 

Azoknak a gazdálkodóknak lehet ez jó választás, akik vetésforgójában nem szerepel keresztesvirágú növény. Amennyiben igen, akkor semmiképpen se keresztesvirágú elővetemény után alkalmazza ezt a keveréket, mert a közös kórokozók és kártevők jobban felszaporodhatnak az adott területen. Ez 2018.01.01-től még fokozottabb odafigyelést kíván a gazdálkodóktól, mivel növényvédő-szerek használata tiltott lesz ezeken a területeken.

A fehér mustár olajretek keverék nagy zöld-, és gyökértömeget ad. Az olajretek mélyre hatoló, erős gyökérzete lazítja a talajt és nem mellesleg a fonálférgek számát is gyéríti. A fehér mustár elsősorban abban játszik nagy szerepet, hogy a talajfelszín közelében tartja a nitrogént és magakadályozza annak bemosódását a talaj mélyebb rétegeibe. Mindkét növénynek szerepe van a talajszerkezet javításában is. A vetés idejét nem szabad elkapkodni, mindenképpen várjuk meg az augusztus közepét-végét, ellenkező esetben kellő mennyiségű és időzítésű csapadék híján nagyon vontatott, egyenetlen lesz a kelés. A keverék pozitív hatását megfelelő vetőmagnorma esetén éri el. Tapasztalataim szerint 20 kg/ha alatt ne vessünk, de mindenképpen vegyük figyelembe az előírt vetőmagnormákat, mert sem a gyomelnyomó-képesség, sem a gyökértömeg nem lesz megfelelő.  A gyenge talajborítottság a talajeróziót sem gátolja meg. Ha a növényt betárcsázzuk és még ősszel talajba forgatjuk, akkor azt a vegetatív szakasz végén tegyük meg, mert a bomlási terméke ismét felvehetővé válik a következő növény számára. A virágzás előtt a növény szára puha, törékeny, lédús, ami könnyebben kezelhető, és szinte teljesen  lebomlik, míg virágzás után rostosabb, fásabb lesz és nehezebben bomlik le.

A képen látható növények (RGT MIX 1) 40 nappal a vetés után.

3 hónappal a vetés után, megfelelő vetésnorma esetén ilyen képet mutat az állomány (RGT MIX 1)

RGT MIX 2: 65 % pohánka, 25 % bíborhere, 10 % facélia

Azokra a területekre ajánlom ezt a keveréket, ahol a vetésforgóban keresztesvirágúak és napraforgó is szerepel.

Annyiban szerencsés választás ez a keverék, hogy a vetést optimálisan augusztus közepére-végére időzíthetjük, így a növény nem tud már magot teremni (nem fog árvakelésként megjelenni az utóveteményben), biztosan lesz csapadék és a magasabb hőmérséklet sem fogja gyötörni az állományt.

1 hónappal a vetés után (RGT MIX 2), pohánka erőteljes növekedése szembetűnő.

…és ugyanaz közelebbről

Mivel ez a keverék kifagyó és áttelelő fajokból áll, a javaslatom az lenne, hogy tegyenek egy próbát és hagyják kifagyni, áttelelni a növényt, amit talajtakaróként használhatnak fel a tél folyamán és egyben kihasználják a takarónövény vízmegőrző hatását is (amennyiben a tavaszi munkák közé be tudjuk illeszteni). A 60 napos fennmaradási idővel pedig végképp nem lesz gondjuk.

További információ:
www.ragtsemences.com

Szemerits Balázs (RWA Magyarország Kft.): 

A fenntartható növénytermesztés stratégiai alapjának fontos momentumát képezi a szántóterületek minél jobb tápanyagellátottságának és szerkezetének kialakítása, amely a talaj nyereségességének fokozása érdekében történik. Ez a szemlélet a szervesanyagtartalom növelése révén valósulhat meg. A két legtermészetesebb mód, amellyel ez megvalósítható az istállótrágya kijuttatása és a zöldtrágyát képező növények termesztésével érhető el. Mivel hazánk állatállománya drasztikus csökkenésen ment keresztül az elmúlt évtizedekben, ezért a leglogikusabb út a zöldtrágyát képező növények vetésszerkezetbe való beillesztésével vált teljesíthetővé.

Ezen eszmefuttatás kapcsán beszélhetünk a másodvetésű növények fontosságáról. A másodvetésű növények, olyan növényfajokból tevődnek össze, amelyek relatíve nagy biomassza tömeget képesek előállítani, ezáltal jelentős szervesanyag utánpótlást képesek biztosítani. A másodvetésű növények gyors növekedésüknek köszönhetően csökken az erózióval és deflációval szembeni kitettség. Ezzel szemben párhuzamosan növekszik a talaj vízmegtartó és tápanyagmegtartó képessége. Ehhez elsősorban a finom gyökérzetű növények vetésére van szükség, mint például a facélia, bíborhere, pohánka, vagy a bükköny.

A helyesen megválasztott másodvetésű növény segítségével, minden egyéb mechanikai eszköz beavatkozása nélkül biológiai úton javítható a talajtömörödöttség mértéke is. Ezen hatás eléréséhez olyan növényeket kell vetni, amelyek robosztus, mélyre hatoló és szerteágazó gyökerei a legkülönbözőbb talajrétegekben képesek lazító hatást kifejteni. Ezen karógyökér típusú növények előnye még, hogy a talaj felső rétegébe hozzák fel a tápanyagokat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a legnagyobb szervesanyag potenciált a gyökértömeg adja, amelyet a talajban élő hasznos szervezetek alakítanak át az utóvetemény számára felvehető formájú tápanyaggá.

A másodvetésű növények eltérő biomassza és tápanyag szolgáltató képességgel rendelkeznek. A tudatos termelő legfontosabb szempontja a növények megválasztásakor mindig az elérni kívánt cél meghatározása kell, hogy legyen. Ehhez azonban mérlegelnie kell a terület adottságait és az utóvetemény igényeit. Természetesen a másodvetésű növény igényei sem lehetnek utolsó szempont. Hiszen, ha például a terület nitrogén ellátottságát szeretné a gazdálkodó növelni, akkor kitűnő választás lehet egy jó vízgazdálkodású területen egy légköri nitrogén megkötésére alkalmas pillangós növény vetése, mint pl. a vöröshere, fehérhere, bíborhere. Azonban, ha inkább szárazabb területről van szó, akkor a baltacím nyújthat kedvezőbb megoldást. Foszfor és kálium tartalom növelése érdekében nagyon jó megoldást lehet pohánka vetése.

Valamint érdemes említést tenni azokról a növényekről, amelyek a biológiai védekezés szempontjóból kiemelt figyelmet kapnak. Ilyen például a fonálféreg-gyérítő facélia vagy a nematicid hatással bíró olajretek és mustár is. Az RWA Magyarország Kft., igyekszik a termelők érdekeit szemelőt tartva megfelelő szaktanácsadással a lehető legkiválóbb másodvetésű növény kombinációt kínálni partnerei számára. Elvei között vallja egy közös tájharmonizáció megteremtését.

További információ:
www.rwa.hu