Néhány nap múlva, május 2-án már tudni lehet, hogy milyen irányban indulhat el az uniós közös agrárpolitika (KAP). Ezen a napon teszi közzé ugyanis az Európai Bizottság az EU következő hétéves (2021-2027) költségvetésének tervezetét, amely többek között tartalmazza majd a KAP-ra fordítható keret nagyságát is.
Így aztán különösen aktuális volt az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Agrárközgazdasági Egyesület és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által közösen szervezett április 25-i, „A KAP 2020 után: mit tartogat a jövő Magyarország számára?” elnevezésű szakmai tanácskozás. Azt Horváth Anikó Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium agrárközgazdasági főosztályának főosztályvezető-helyettese leszögezte, hogy a jelenlegi ismeretek szerint három lehetséges kimenetel lehet: a KAP jelenlegi forrásai változatlan szinten maradnak, 15 vagy 30 százalékkal csökkennek. Megjegyezte, legutóbb Günther Oettinger költségvetésért felelős biztos 15 százalékos mérséklést vetített előre.
Horváth Katalin Anikó szerint a számok azt mutatják, hogy Magyarország eddig csak nyert a közös agrárpolitikával. 2014 és 2020 között a Magyarországnak jutó összes uniós forráson belül a KAP részaránya 36,8 százalék (2011-es árakon), és ezen időszak alatt az EMGA és az EMVA kereteiben összesen 12,36 milliárd euró közösségi forrás áll rendelkezésre. Magyarország részaránya a KAP jelenlegi költségvetésében 3,19 százalék, míg a hazai mezőgazdaság kibocsátása mindössze 1,9 százaléka az EU-28 kibocsátásának. Megjegyezte, a jelenlegi rendszer kellő rugalmasságot biztosít a tagállami sajátosságoknak megfelelő támogatási formák kialakításához, és 2020-ig kiszámíthatóan áll a gazdák rendelkezésére.
Mint mondta, május 2-a után a következő jeles dátum 2018. június 1., ekkor lesznek nyilvánosak az új KAP új alaprendelet-tervezetei, amelyek már a büdzséhez igazított konkrét, tervezett változtatásokat is tartalmazzák. Addig szerinte a tavaly november 29-én közzétett bizottsági közleményből lehet következtetni a lehetséges forgatókönyvekre. Ebből fő változásnak az látszik, hogy a bizottsági célkitűzések (a környezet védelme, az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése, az erőforrás-hatékonyság növelése, a digitalizáció, az innováció, a modernizációra, a beruházások, a termelői szervezetek, az élelmiszerellátási-lánc erősítése) alapján a tagállamoknak kell meghatározniuk a különböző stratégiákat, az elérni kívánt eredményeket, a végrehajtás és az ellenőrzés módját, valamint eredményeket mérhetővé tévő indikátorokat, aztán majd az EB felülvizsgálja ezeket és a teljesülés alapján ítél oda forrásokat.
Azt Kis Miklós Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara általános mezőgazdasági ügyekért felelős alelnöke, egyben agár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár és Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese is leszögezte, hogy az új KAP lényegét jelentő alaprendeletek ismerete nélkül nehéz következtetni arra, hogy mi vár a gazdákra 2021. január elsejétől. A NAK-alelnöke szerint Magyarországnak három fő érdeke van: a legkevesebb változtatás legyen, megmaradjanak a jövedelemtípusú támogatások, valamint maradjanak a versenyképesség növelését segítő – technológiai fejlesztési, innovációs célú –, vissza nem térítendő forrásokat tartalmazó pályázatok. Mint mondta, ugyanakkor minden egyes tagállamnak más és más a prioritása: például Magyarország ragaszkodik a termeléshez kötött támogatások fenntartásához, viszont ezt piactorzító hatása miatt más ország ellenzi, míg Csehország kiáll a nagygazdaságok támogatása mellett, ellenben Magyarország nem.
Papp Gergely hozzátette, mivel a mezőgazdasági tevékenység folyamatosan változik, a közös agrárpolitika ezt kénytelen lekövetni. Ő úgy látja, hogy a reform visszafogottabb lesz a vártnál, ám ez esetben nem is lesz hosszú életű, és a 2019-ben felálló új Európai Bizottság – hasonlóan a KAP 2008-as időközi módosításához – formálhatja majd át.
A jelenlegi helyzetet Szentirmay Zoltán, az FM agrárközgazdasági főosztályának vezetője egy focihasonlattal érzékeltette: mint mondta, „most még a meccs előtt, a cipőfűzésnél tartunk, és nem tudjuk, hogy a kivonulás és a kezdés után három-nulla vagy nulla-három lesz a végeredmény…”. Hozzátette, május 2-a után kemény, egyeztetésekkel, alkalmi koalíciókötésekkel teli két esztendő következik, és leghamarabb jövő ilyenkor lehet látni, hogy nagyjából milyen KAP-ra lehet számítani 2021-től.
