Az agrárkamara szerdai közleménye szerint az OVF 2016-ban kezdte el kiépíteni a rendszert, akkor 16 megfigyelőállomást telepített a leginkább vízhiányos alföldi területekre, az adatokat online is elérhetővé tette. Tavaly további hat állomás került ki a földekre, idén ezt újabb 24 állomással bővítik ki.

A 2019-es öntözési idény kezdetére közel 140-150 állomásból álló hálózat jön létre. A tervek szerint az egész ország területére kiterjedő hálózatot alakítanak majd ki.

A mérőállomások a talajt, és a növényzetet ért hatásokat mérik: a meteorológiai alapparaméterek – csapadék, páratartalom, léghőmérséklet, relatív légnedvesség és levélfelület nedvesség – mellett hat szinten (10, 20, 30, 45, 60, 75 centiméteres mélységben) történik naponta talajnedvesség- és hőmérsékletmérés.

A szenzorok segítségével a talajnedvesség pontosan meghatározható, továbbá a beszivárgást akadályozó tényezők – fagyott talaj – is azonosíthatók. A talaj alsó rétegeiben elhelyezett mérőeszközök a talajvízszint emelkedését is jelzik.

Kiemelték, hogy a következő hónapokban a NAK falugazdászai és a KITE Zrt. szakemberei folyamatosan tesztelik a rendszer szoftverének és adatbázisának használatát. Az aszálymonitoring-rendszer ingyen elérhető lesz majd internetes felületen, és akár 10 napos specifikus előrejelzést is nyújt.