Pótsa Zsófia, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. országos kalászos és repce fajtabemutatóján elmondta, Magyarországon a szántóterület 2012 óta némileg növekedett, jelenleg 4,3 millió hektár körül alakul. A búza vetésterülete az 1,2 millió hektáros csúcsról fokozatosan csökkent, tavaly már egymillió hektár alatt volt. A termés az elmúlt hat évben mindig megközelítette az 5 millió tonnát, idén - bár hivatalos becslés még nem készült - várhatóan 4,8 millió tonna körül alakul - tudatta.

Megemlítette, hogy a búza és az árpa vetésterülete folyamatosan csökkent, előtérbe került a napraforgó és a repce, előbbit 660 ezer, utóbbit 260-270 ezer hektáron vetettek idén. 

Hat, hét évvel ezelőtt a termés 70 vagy akár 80 százalékát adta a malmi minőségű búza. Mivel a takarmány és malmi minőség közötti árkülönbség egyre csökkent, ma már fele-fele az arány. Pótsa Zsófia azonban hangsúlyozta, hogy a minőségi búzára ma is szükség van, a homogén tételeket a piac hajlandó megfizetni.

Évente mintegy 1,2 millió tonna a malomipar szükséglete. A takarmányipar kevesebb kukoricát használ fel, így évente 1-1,2 millió tonna búza kerül ide, megfigyelhető azonban, hogy a magasabb minőséget keresik, hiszen a keverékek fehérjetartalmát olcsóbb így biztosítani, mint szójából. Hozzátette: a visontai keményítőüzem indulásával az ipari felhasználás évente 0,25 millió, majd 0,5 millió tonnára nőhet.

A legnagyobb piaci szegmens a kereskedelem maradt, a minőségi előnyét azonban egyre inkább elveszíti a magyar búza. A meghatározó exportpiacok Olaszország - ahova a kivitel egyharmada megy -, Románia - ahonnan jellemzően továbbexportálják a magyar búzát -, Németország, - a kifejezetten jobb minőséget kereső - Bosznia, Ausztria és Hollandia. A 2017-2018-as szezonban - július 1-jéig - 2,5 millió tonna búza kiszállítása várható, pont egymillió tonnával kevesebb, mint egy évvel korábban - közölte Pótsa Zsófia.