Élen jár hazánk a zöldborsótermesztésben, a legnagyobb mennyiségben a konzervipar használja fel a kedvelt zöldségfélét, de fagyasztott és friss formában is jelentős tétel jut a piacokra.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az Európai Unió belső piacán hazánk számít a legnagyobb zöldborsókonzerv-exportőrnek: egy év alatt több mint 42 ezer tonnát szállítunk a közösség országaiba.

Emellett a 27 tagállam közül az unión kívüli területekre is mi visszük ki a legtöbb konzervzöldborsót az EU-ból. Az elmúlt évben kissé visszaesett ugyan a kivitelünk, összesen 61,3 tonna került az exportpiacokra a hazai feldolgozóktól, az idén azonban újra felfutóban van a kivitel. Az év első negyedében 9 százalékkal, 14 300 tonnára nőtt az exportpiacokon eladott zöldborsókonzerv mennyisége az előző év hasonló időszakához képest.

Mivel az embargó nem vonatkozik erre az árura, így továbbra is Oroszország számít a legnagyobb célpiacnak. Az Oroszországba irányuló export az év első negyedében a kétszeresére, 3080 tonnára emelkedett. Emellett Németországba, Olaszországba, a Baltikumba és Franciaországba is szállítanak zöldborsót a hazai konzervgyárak.

Hasonló folyamat figyelhető meg a fagyasztott árunál is. Míg tavaly három százalékkal, 20 100 tonnára csökkent a kivitel, az idei első három hónapban ismét beindult az export. Az első negyedévben a kivitel 20 százalékkal, 5950 tonnára nőtt, miközben a behozatal 32 százalékkal, 498,1 tonnára csökkent 2017 azonos időszakához viszonyítva.

A magyarországi fagyasztott zöldborsó legnagyobb felvásárlói Németország, Olaszország, Románia, Görögország és Belgium voltak. A magyar piacra elsősorban Szerbiából és Lengyelországból kerül fagyasztott zöldborsó.

A friss, piacra szánt áru mennyisége a feldolgozott termékek mellett elhanyagolható. Évről évre háromezer tonnányi friss zöldborsót szállítanak a külpiacokra a magyar gazdák, míg az import mindössze 190 tonnára tehető. A magyarországi friss zöldborsó legnagyobb felvásárlója tavaly Olaszország volt.

A borsóért az idén magasabb összeget fizetnek a piacokon, mint egy évvel korábban. Bár a drágulás mára megállt, a budapesti nagybani piacon június elején a korábbi 700 forintos kilónkénti ár helyett már csak 625 forintot kértek a kereskedők a hüvelyes kilójáért. Az árak azonban így is jelentősen meghaladják az egy évvel korábbi szintet, tavaly júniusban ugyanis alig 230 forintért cserélt gazdát a zöldborsó a nagybanin.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt évben hatalmasat nőtt a zöldborsó vetésterülete az országban. Az előző évek átlagához képest tavaly csaknem ötven százalékkal nagyobb területen, mintegy 23 ezer hektáron vetették el a kedvelt hüvelyest a gazdák.

Az idén ugyanakkor úgy tűnik, hogy elfogyott a lendület. A márciusi hideg és a sok csapadék ­miatt csúszott a zöldborsó vetése is, az AKI szerint 17 500 hektáron végeztek a munkálatokkal a gazdálkodók. Ez mintegy 17 százalékkal marad el a tavalyi vetésterület nagyságától. A várható termést nagyban befolyásolják az időjárási tényezők, így a betakarított mennyiség is évről évre ingadozik.

A szakemberek szerint emiatt az átlagos terméshozamok alacsonyabbak az európainál. Ezt a problémát az öntözött területek bővítésével, valamint jó fajtaválasztással lehetne kiküszöbölni.