A feldolgozó garatba öntik az ipari almát az Austria Juice Kft. vásárosnaményi feldolgozóüzemében 2018. augusztus 30-án. Ezen a napon elkezdődött az ipari alma beszállítása a cég üzemébe, miután az almatermesztők demonstrációk és egyeztetések után megállapodtak a társasággal a léalma kilónkénti 20 forintos felvásárlási áráról. MTI Fotó: Balázs Attila
A felvásárlók és a termelők megegyezését követően, csütörtökön megkezdődött az ipari alma beszállítása a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei feldolgozóüzemekbe. Az induló árhoz viszonyítva 54 százalékos emelkedést sikerült elérni a felvásárlási árban, ez pedig azt jelenti, hogy - az előrejelzések szerinti 500 ezer tonnás léalma-terméssel számolva - mintegy 3,5 milliárd forint maradt a magyar gazdák zsebében - fogalmazott Bakti János főszervező a demonstrációt lezáró, a termelők, a megyei kormányhivatal, az agrárkamara és a térségi országgyűlési képviselők részvételével tartott nyíregyházi sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint.
Három heti demonstrációt követően először a Döhler Vaja Kft. ajánlott kilogrammonként 20 - kompenzációs felárral 22 - forintos árat, a legnagyobb piaci szereplőnek számító Austria Juice pedig az Agro Napló értesülései szerint kénytelen volt reagálni arra, hogy az európai piacon a legnagyobb versenytársának számító céghez esetleg a saját szerződött gazdái is beszállíthatnak a kedvezőbb felvásárlási ár miatt. Így tegnap gyors döntés született, és az osztrák cég is megajánlotta a kilogrammonként 20, illetve a rezisztens ültetvényekről származó gyümölcsért a 22 forintot a szerződéssel rendelkező gazdáknak. A harmadik nagy piaci szereplő, a Rauch a tegnapi tárgyaláson szintén megajánlotta a 20 forintos árat.
Bori Vilmos, a Vásárosnaményi Gazdakör elnöke, a demonstrációk egyik szervezője az MTI kérdésére elmondta, a mátészalkai székhelyű Eszat Első Szatmári Almafeldolgozó Kft. egyelőre nem hirdetett árat, a társaságnál még zajlanak az egyeztetések, de a gazdademonstrációk már minden helyszínen befejeződtek. Az Agro Napló úgy tudja, hogy az Eszat a szerződött partnereitől folyamatosan vásárol.
Bakti János az MTI szerint közölte, a cél egy olyan "minimál ár" kiharcolása volt, amely szezon végéig kitart, és ennél kevesebbért ne vásárolják fel a feldolgozók az ipari almát. A lengyel ókészletek értékesítése még gőzerővel zajlik, egyelőre nem ismert az sem, hogy mekkora az ottani idei termés valójában, ezért még kérdéses, hogy ezt a célt mennyire sikerült elérniük a termelőknek. Az idei európai sűrítményár sem alakult még ki, egyelőre tapogatózás zajlik a kereskedők és a feldolgozók között, de a tavalyi tonnánként 1500-1700 eurós árszinthez képest jóval alacsonyabb, 600-800 eurós indulóajánlatok forognak a piacon. Ráadásul korábban is volt már rá példa, hogy a demonstrációval elért magasabb induló árakat a feldolgozási kampány alatt a piaci helyzethez „igazították” a feldolgozók, és a kezdetinél jóval alacsonyabb volt a záróár.
Az azonban bizonyos, hogy az árvita és a demonstráció hetei alatt álltak az üzemek, ezért becslések szerint 40 ezer tonna gyümölcs ment veszendőbe eddig. Ha az idei magyar almatermés meghaladja a 700 ezer tonnát, akkor az 500 ezer tonnás feldolgozó-kapacitást figyelembe véve ez még jócskán növekedhet.
A sajtótájékoztató résztvevői egyetértettek abban, hogy az idei "almacsatát" az összefogás segítségével ugyan megnyerték a gazdák, de a léalma és az étkezési alma értékesítése területén számos megoldandó probléma van. Bori Vilmos szerint a legfontosabb feladat a jövő szezontól a hossztávú termeltetési szerződések kidolgozása és az alma minimális felvásárlási árának meghatározása lesz, de szükség van a betakarításhoz szükséges gépek és eszközök vásárlásának támogatására is.
