Fotó: unideb.hu
A szükség hívta életre, példaértékű közösségi összefogással jött létre 150 éve a debreceni agrár-felsőoktatás, napjainkban pedig az intézményt a QS-rangsor a világ 250 legjobb agrárképzőhelye között tartja számon. A jubileumot egyhetes programsorozattal, tudományos konferenciákkal ünneplő Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar dékánját, Komlósi Istvánt a jövőbeni tervekről kérdeztük.
Az agrárium is szenved a munkaerőhiánytól. Mennyire tudja enyhíteni ezt a keresletet a debreceni agrár-felsőoktatás?
A hallgatói létszámot nemcsak a központilag meghatározott férőhelyek száma, de a demográfia, a csökkenő gyerekszám is befolyásolja. Az idei tanévben mindenesetre sikerült az élelmiszermérnöki képzésnél növelni a hallgatói létszámot, de a többi képzésnél is stabilan alakult a jelentkezők száma. Emellett egyre jelentősebb a külföldi hallgatók képzése, idén Ecuadortól Vietnámig mintegy 60 országból 120 fiatal kezdi meg tanulmányait nálunk.
A hazai ágazatban különböző képzettségű szakemberekre van igény, pályaválasztási döntéseknél pedig már érzékelhető a trendváltás. Az ágazat fejlődése, a precíziós gazdálkodás, a mesterséges intelligencia és a robotika térnyerése miatt változóban van az is, milyen vezetőkre lesz szüksége a szektornak. Korábban a termelés biológiai alapjait behatóan ismerő, a hatékonyságjavulást és jövedelmezőség növelést ez alapján megalapozó döntéshozókra volt szükség, most a fókusz - részben a munkaerőhiány miatt is - áttevődik a műszaki eszközökre, az informatikai tudásra, és emiatt változik a döntéselőkészítés, a döntéshozás jellege, menete is. És amíg korábban a hagyományosan agrárhátterű hallgatók a biológiai alapokat adó képzéseket választották, már ez is változóban van, egyre nagyobb az érdeklődés a precíziós gazdálkodáshoz szükséges ismeretek iránt.
Hogyan tudja ezt az igényt az egyetem kielégíteni?
Részben azzal, hogy a képzések szakmai tartalmában egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a hazai agrárfejlesztési elképzelésekben, támogatáspolitikában hangsúlyos irányoknak megfelelő, a precíziós gazdálkodással, a környezetvédelemmel, a körforgásos gazdaság megvalósításával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek. A duális képzési lehetőséget például már a mesterszakokra is kiterjesztettük, 16 céggel - köztük növénytermesztő, állattenyésztő és élelmiszeripari vállalkozásokkal - áll szerződéses kapcsolatban az egyetem. Fontos szerepe van a gyakorlati tapasztalatokkal bíró vendégelőadóknak: igyekszünk minél több vállalkozást megnyerni ehhez, mivel akár már egy-egy előadás is komoly szemléletformáló hatással bír a fiataloknál. A külföldi hallgatók esetében arra is ügyelünk, hogy a származási országukban esetleg üzleti érdekeltséggel bíró hazai vállalkozások szakértőit kérjük fel e feladatra. Tavaly mintegy 50 vendégelőadó tartott órákat a hallgatóinknak.
Részben pedig új képzések indításával igyekszünk megfelelni az elvárásoknak. Most akkreditáltatjuk a Szent István Egyetemmel és a Széchenyi Egyetemmel közös mezőgazdasági vízgazdálkodási és környezettechnológiai alapszakot, amit a tervek szerint jövő szeptemberben már el is indítanánk. Ez egyebek között az öntözéssel kapcsolatos szaktudást biztosítaná az ágazatnak.
Ugyancsak 2019 őszén szeretnénk elindítani a precíziós gazdálkodási szakmérnök képzésünket – ezt az Oktatási Hivatal már regisztrálta -, amelyet részben azon, már gyakorló szakembereknek szánunk, akik a mindennapi munkájuk hatékonyságát javítanák a legkorszerűbb ismeretekkel. Ehhez a gyakorlati hátteret az egyetemi tangazdaság mellett a KITE Zrt. partnergazdaságai adnák.
Több más agrár-felsőoktatási intézmény is indított hasonló képzést. Mintha élesedne a verseny a hallgatókért…
Nyilván van egyfajta verseny, azonban az összképet tekintve fontos, hogy a gazdálkodók 50-100 kilométeres sugarú körön belül olyan tudományos központokat tudjanak elérni, amelyek kutatási hátterük révén megfelelően támogatni tudják a hatékony termelést, hozzá tudnak járulni a versenyképességük fejlesztéséhez. Tisztában kell lenni azzal, hogy ha egy térségben nincs felsőoktatási intézmény, akkor szakembereknek is híján van, és előbb-utóbb lemarad.
Annak idején a felsőfokú agrárképzéseket - köztük a debrecenit - is ez hívta életre, hogy a térségben nem volt megfelelő szaktudás ahhoz, hogy Európa legjobb minőségű termőföldjeit kellően hatékonyan műveljék. Debrecen város annak idején területet és építőanyagot, a király 130 ezer forintot adott, a hajdú kerületek, falvak közmunkával járultak hozzá az építkezéshez, míg a nagybirtokosok könyvekkel, taneszközökkel segítettek. Ez adta a debreceni intézet egyediségét az országban, illetve az, hogy a községtanács kikötötte, első pillanattól kizárólag magyar lehet az oktatás nyelve. Ez a szellemiség tartja fenn már 150 éve a debreceni agrár-felsőoktatást.
