A szalma, kukorica, istállótrágya, faapríték speciális előkészítésével, illetve ásványi anyagok összekeverésével "töltetet" hoznak létre, amelyre állati hígtrágyát öntöznek - ismertette Dér Sándor, a társaság kutatási igazgatója az MTI-vel. A konzorcium, amelynek a Profikomp mellett tagja a Kaposvári Egyetem és az orosházi Béke Agrár Kft., a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 466 millió forintos támogatásával, 874 millió forintból fejleszti az eljárást. A 2020-ban záruló projektben a - 2009-ben alapított, biohulladék-kezelési technológiák fejlesztésével és gyártásával foglalkozó - zrt. a kezelések kémiai és biológiai kutatását és technológiai fejlesztését, orosházi partnere az üzemeltetési teszteket és a szabadföldi kísérleteket, a Kaposvári Egyetem pedig növénykísérleteket végez, és értékeli az eredményeket.

Ebből a keverékből biológiai szárítási eljárással aerob - levegőztető - kezelés során keletkező hő természetes melegedésének hatására távozik a nedvesség, és feltárják a mezőgazdasági hulladékok cellulóztartalmát. Az így előkészített anyagot tovább lehet komposztálni, és szilárd fázisú biogáz-termelésre fordítani. A komposzt és a biogáz előállítás során visszamaradó erjesztési maradékok, illetve további természetes és ásványi kiegészítők segítségével új típusú, magas tápanyagtartalmú szerves trágyát állítanak elő. A technológia különböző üzemméretekben is telepíthető.

A remények szerint az eljárás elsősorban állattartó telepek számára lehet hasznos, amelyek a hígtrágyából annak kiöntözése helyett szilárd szerves trágyát állíthatnak elő. Emellett egy rendszerben lehet integrálni az összes mezőgazdasági hulladékot - mondta a kutatási vezető.

Dér Sándor arról is beszélt, hogy Magyarországon viszonylag alacsony az állatállomány, így kevés szerves trágya jut ki a termőföldekre; a humuszutánpótlás fontos gazdasági érdek, ezért jó lenne minél több szerves hulladékból szerves trágyát előállítani és alkalmazni az ásványi trágyák helyett. A komposztban viszonylag alacsony a tápanyagtartalom, amelynek növelésével az új típusú szerves trágya versenyképes termék lehet a műtrágyákkal szemben - fűzte hozzá.

Az országban keletkező szerves hulladék mennyiségéből 150-200 ezer hektár tápanyag-utánpótlására elég szerves trágyát lehetne előállítani. A fejlesztés alatt lévő technológia iránt - várakozásaik szerint - olasz és spanyol sertéstartó telepektől várnak nagyobb érdeklődést.