Az előzetes adatok szerint lesz teljesítménynövekedés idén az élelmiszeriparban, azonban nagyon óvatosan optimista várakozás szerint is alatta marad majd a szektor jövedelmezősége a 2017-esnek - értékelte az idei tapasztalatokat az Agro Napló érdeklődésére Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke a köztestület Élelmiszeripari Igazgatóságának Ercsiben tartott, az elmúlt évi tevékenységükről beszámoló sajtótájékoztatóján. Szinte minden alágazatban növekedett az alapanyagok önköltsége, emellett pedig a legtöbb szektorban kétszámjegyű munkabér emelés volt - sőt, akad olyan is, ahol az idén már másodjára emeltek -, ezt a többletköltséget pedig nagyon nehéz az átadási árakban is érvényesíteni. Ágazatonként és cégméretenként, cégstratégiánként változik, hogy mennyire sikerül ezt keresztülvinni a kiskereskedelemmel szemben, de a jövedelmezőséget erősen befolyásolja majd - tette hozzá Éder Tamás. A legtöbb szereplő ilyen helyzetekben többnyire a költségcsökkentés, illetve esetenként tőkeigényes hatékonyságjavító beruházások révén próbál ezen javítani, amit a kamara többek között az elérhető forrásokért való lobbizással is támogat.
Az eddigi tapasztalatok, és az igazgatóság megvalósult programjainak visszajelzései alapján a legnagyobb igény a tudás bővítésére van, annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló, akár uniós fejlesztési források jól, a hosszú távú fejlődést megalapozva hasznosuljanak - hangsúlyozta Éder Tamás. A kamara összesítése szerint 2017-ben 3,1 százalékkal nőttek a szektor beruházásai, és értesüléseik szerint jelenleg is bírálati szakaszban van több, élelmiszeripari fejlesztéseket célzó uniós pályázat is. A GINOP kombinált hitelprogramos pályázatánál a beadott pályázatok 35-40 százalékát bírálták el eddig, és várhatóan október második felében lesz egy újabb bírálati forduló. Mint mondta, remélhetőleg a most megvalósuló élelmiszeripari fejlesztésekkel érdemben javul majd az ágazat hatékonysága.
A hazai élelmiszeripar súlya a GDP-ben a 2,2 százaléknyi hozzáadott értékkel kicsinek tűnhet, mivel azonban a hazai mezőgazdasági termények 65-70 százaléka az élelmiszeripar révén hasznosul, ezért sokkal nagyobb a hatása. Örvendetes, hogy az elmúlt években bővült az elsődlegesen és másodlagosan feldolgozott élelmiszerek előállítása is - tette hozzá Éder Tamás. A teljesítmény jelentős részét azonban túlnyomórészt az ágazati szereplők mindössze 7 százalékát kitevő közepes és nagyvállalatok adják, a többiek mikro- és kisvállalkozások.
Ezért erősíteni és bővíteni szeretnénk az élelmiszeripari tagok számára nyújtott tájékoztatási és egyéb kamarai szolgáltatásokat, ennek elősegítése érdekében pedig kialakítottunk egy regionális felépítésű koordinátori hálózatot, amely tagjai biztosítják majd a közvetlen információáramlást a tagok és a kamara vezetése között - jelentette be Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke. Mint mondta, valós tartalmat szeretnének adni annak, hogy a szervezet teljes neve Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara.
Egyúttal arra biztatta az élelmiszeripari szereplőket, hogy mivel a következő hónapokban a koordinátorok személyesen is felkeresik majd a tagokat, nyugodtan jelezzék feléjük, milyen szolgáltatásokkal, információkkal, akár szabályozási változások kezdeményezésével segítheti majd a kamara a versenyképességük, hatékonyságuk javítását. Jelenleg több munkacsoport is dolgozik az élelmiszeripar működését elősegítő szabályozási környezet javításán: vizsgálják a Magyar Élelmiszerkönyv szabályozási mechanizmusait, a göngyölegkezelés során keletkező veszteségek minimalizálási lehetőségeit, a környezetvédelmi termékdíj uniós szabályozása során kialakított magyar álláspontban az ágazati szereplők érdekeinek megjelenítésén is dolgoznak, és nagy feladat az élelmiszeripari védjegyhasználat egyszerűsítése is - ez utóbbiban együttműködnek az Agrárminisztériummal is az új szabályozás kialakításában.
Az eddig megvalósult programokról szólva megemlítette a Tanuljunk együtt! sorozatot, amely elsősorban a kisebb élelmiszeripari szereplőknek szólva külön kezdő és haladó szinten gyakorlati tudnivalókat közvetített például a tejipar, a bonbon és trüffelgyártás, a vörösárugyártás, illetve a zöldség-gyümölcsfeldolgozás terén.
Erősíteni szeretnénk a külföldi szakmai képzések szerepét, illetve a különféle nemzetközi élelmiszeripari szakkiállításokon való támogatott részvétel lehetőségét is, ugyancsak a szemléletformálás jegyében - hangsúlyozta Éder Tamás, hozzátéve, hogy még a nagyobb cégek körében is előfordul, hogy túlzottan belföldi piaccentrikus a gondolkodás. Ezen túlmenően folytatják az élelmiszeripari konferencia sorozatot is: november 12-én Nagy István agrárminiszter részvételével szervezik meg az Élelmiszeripari körképet, de terveznek csomagolástechnikai, szabályozási, vállalatirányítási irányelvekről szóló mellett élelmiszerhigiéniai, élelmiszerbiztonsági aktualitásokról szóló rendezvényeket is.
A tagok és a tudatos fogyasztók edukálása érdekében indítják útnak az Élelmiszeripari kézikönyv kiadványsorozatot is. Az első két kötet megjelenését, Élelmiszeripari alapfogalmak címmel a sajtótájékoztatóra időzítették, de a későbbiekben a nak.hu oldalról elektronikus formában is letölthető lesz majd. A későbbiekben számos további, a hatósági előírásoknak való megfelelést, a piacra jutást és értékesítést segítő, illetve hatékonyságnövelést támogató kiadványt is terveznek a részterületekre koncentráló tematikus részek mellett. Hamarosan várható a glutén-, illetve laktózmentes élelmiszerekről, az érzékszervi minősítésről, az élelmiszerjelölésekről, a HACCP követelményekről, valamint az elvárt és az önkéntes minőségbiztosítási rendszerekről szóló kiadványok megjelenése is - mondta Éder Tamás.
