Az ország nagy részén megkönnyebbülhettek a gazdálkodók, hosszú idő után végre érkezett némi csapadék. Az október utolsó napjaiban hullott eső nagyon jót tett a fejlődésben lévő repcének és őszi búzának. Az előző hetekben sok helyen jelentős aszálykároktól lehetett tartani. A szeptember eleji esők előtt elvetett repce általában jól fejlődött, ott azonban, ahol csak ezt követően sikerült végezni a munkálatokkal, a magok igencsak hiányosan keltek ki, nagyon nehézkes volt az állományok fejlődése. Az Alföld középső részein ezért kritikussá vált a helyzet. Az őszi búza esetében a csontszáraz, rögös, poros talajban pedig egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen indul a kelés - írta a Magyar Idők.
Az elmúlt napokban lehullott eső jót tett a repce, illetve őszi kalászos vetéseknek. A repce jellemzően 6-8 leveles fejlődési fázisban van. Az október végi, november eleji szokatlanul enyhe idő azonban már kedvezőtlenül hat a túlfejlett állományokra. A száraz, poros magágyba vetett, és ezáltal egyenetlenül kelt búza általában 1-3 leveles állapotban van, és ahol számottevő mennyiségű eső öntözte, ott megkezdődött a táblák egységesedése, néhol már a bokrosodás is.
Bár október utolsó napjaiban az ország nagy részén kisebb-nagyobb eső áztatta a földeket, a legtöbb helyen azonban ez a csapadék csak a talaj felszínét nedvesítette át. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elemzése szerint az Alföldön és a Tiszántúlon például, ahol a legnagyobb problémát okozta az aszály, a talaj mélyebb rétegei továbbra is meglehetősen szárazak. Ezzel szemben Zalában és a Belső-Somogy területén már nem panaszkodhatnak a csapadékhiányra a gazdálkodók.
Az OMSZ elemzése szerint az aszály nemcsak a hazai termelőket, hanem az Európa más részein gazdálkodókat is meglehetősen érzékenyen érinti. A kontinens nagyobb részén az ősz első felének meleg és száraz időjárása kedvezett ugyan a betakarításra, a vetést azonban a legtöbb helyen hátráltatta a csapadékhiány. A legnagyobb problémát Németország középső és keleti, Lengyelország nyugati és Csehország északi részén okozza az aszály.
Emellett jelentős csapadékhiány jellemző Nyugat-, Közép- és Délkelet-Európa más területeire is, az átlagos értéknél ötven százalékkal is kevesebb csapadék hullott. Mindeközben a hőmérséklet a megszokottnál szinte kivétel nélkül mindenhol magasabb volt, a legmelegebb területek Kelet-Európát jellemezték. A csapadékszegény időjárás miatt már most jelentős károktól tartanak az európai repcetermesztők. A növény őszi fejlődése ugyanis kritikus pont a következő évi jó termés kialakulásához, ekkor kell annyira megerősödnie a növénynek, hogy túlélje a telet, és tavasszal időben tudjon újra fejlődésnek indulni.
Sokfelé nagyon gyengén kelt a növény, a száraz talajban nehezen fejlődött, így a kártevők is nagyobb károkat okoztak. Németországban és Lengyelország nyugati részén túl későn érkezett az eső, a vetés nincs jó állapotban. Ezzel szemben Lengyelország keleti részein megfelelő volt a csapadék, jól fejlettek az állományok. Az Egyesült Királyságban időben megtörtént a vetés, de a száraz talaj miatt lassú a fejlődés, a kártevők jelentős mértékben elszaporodtak. A gazdálkodók több esetben is más növényt vetettek a repce helyett. Franciaországban 5-10 százalékkal kisebb a vetésterület az átlagosnál. Németországban is jelentős a vetésterület csökkenése, különösen a középső és keleti részeken.
