Az északkeleti áramlás miatt hideg, többnyire száraz légtömegek kerültek fölénk az elmúlt hét során is. Néhány milliméter csapadék csak múlt csütörtökön hullott a keleti országrészben (1. ábra). Az északkeleti szél egyhangúságát ma egy légörvény szakította meg átmenetileg, melyből múlt éjjel és a délelőtti órákban sokfelé esett eső, az Északi-középhegységben pedig hó hullott. A tegnap délig leesett csapadék az ország északkeleti harmadán meghaladta a 2-3 mm-t, Borsodban, Szabolcsban és Gyula térségében az 5 mm-t. Az átlagosnál 10-30 mm-rel szárazabb január, és a hasonlóan száraz február után márciusban ez az első komolyabb csapadékhullám, de ez is kevés esőt hozott. A csapadékhiány így tovább fokozódik, az elmúlt 30 nap során nagy területen a 10, helyenként az 5 mm-t sem érte el a csapadékösszeg (2. ábra), az elmúlt három hónapban pedig 40-90 mm-rel esett kevesebb az ilyenkor szokásos mennyiségnél (3. ábra).
A talajok az egyelőre még kismértékű párolgás, illetve a növényzet nyugalmi állapota miatt a rendkívül száraz felszíni záróréteg alatt még tartalmaznak nedvességet (4. ábra), de a tél során nem töltődtek fel kellő mértékben nedvességgel. A felső egy méteres réteg telítettséghez képesti vízhiánya 30-80 mm között alakul (5. ábra), és egy esetleges tavaszi vagy nyári aszály során ennek komoly következményi lehetnek, mivel a növények a mélyebb talajrétegekből sem fognak tudni kellő mennyiségű nedvességet felszívni.
A hőmérséklet is az ilyenkor szokásos értékek alatt alakult, az elmúlt 10 nap során 2-4 fokkal volt hidegebb a sokéves átlagnál (6. ábra). Visszatértek a fagyos éjszakák, a fagyzugos területeken gyakran -5 fok alá hűlt a levegő (7. ábra). A hét elején átmeneti enyhülés kezdődött, nemzeti ünnepünkön 15 fok körüli maximum volt a jellemző (8. ábra) – olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai jelentésében, amelyet az Agro Napló is megkapott.
1. ábra: Talajnedvesség a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában a talaj felső fél méteres rétegében 2022. március 14-én (%) 2. ábra: Vízhiány a telítettséghez képest a talaj felső egy méteres rétegében 2022. március 14-én (mm) 3. ábra: Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. március 15-én (Celsius fok) 4. ábra: Minimumhőmérséklet 2022. március 12-én (Celsius fok) 5. ábra: Maximumhőmérséklet 2022. március 15-én (Celsius fok) 6. ábra: Az elmúlt 10 nap átlaghőmérsékletének eltérése a sokéves átlagtól 2022. március 15-én (Celsius fok) 7. ábra: Minimumhőmérséklet 2022. március 12-én (Celsius fok) 8. ábra: Maximumhőmérséklet 2022. március 15-én (Celsius fok)
A jellemzően jól telelt őszi vetéseknek igen nagy szükségük lenne már számottevő csapadékra. Ahol ma esett legalább 2-3 mm csapadék, ott átmenetileg javult a helyzet, viszont ezeken a területeken a felfagyás veszélye a következő napokban fokozódik. A nagy napi hőingás, a kemény éjszakai fagyok és enyhe nappalok mellett a talaj felső rétege naponta megemelkedik, majd lesüllyed, aminek következtében az őszi vetések gyökérzete károsodhat. Az igen enyhe, az átlagosnál több fokkal melegebb februári időben a korai növények, mint a mogyoró és az éger már virágozni kezdtek, a som és a csonthéjas gyümölcsök rügyei megpattantak (9-11. ábra), a déli országrészben már fehérbimbós állapotban vannak. Azóta a hidegben a fejlődésük ugyan megtorpant, de az előttünk álló fagyos éjszakákon így is rügykár keletkezhet a korai csonthéjas gyümölcsösökben.
9. ábra: Mandula rügypattanásban Miskolc térségében 2022. 03. 15-én (fotó: Kovács Attila) 10. ábra: Kajszi rügypattanásban Miskolc térségében 2022. 03. 15-én (fotó: Kovács Attila) 11. ábra: A Bükk déli lejtésű rétjein virágzik a kökörcsin (készült 2022. 03. 13-án, fotó: Kovács Attila)A legfrissebb NDVI vegetációs index térképeinken a február második felére, március első napjaira vonatkozó állapotot láthatjuk. Az ország nagy részén 0,3 és 0,5 között alakult az index átlagos értéke, ami az anomália térkép szerint a legtöbb helyen az ilyenkor szokásosnál nagyobb mennyiségű zöld tömeget jelent. A legnagyobb arányú „kizöldülés” az előző, február közepi időszakhoz képest a déli országrészben volt jellemző.
Az őszi vetésű kalászosok és a repce számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetését mutatjuk be ezúttal a Győr és Miskolc körüli területre vonatkozó agrogramokon[i] (12. és 13. ábra). Az őszi káposztarepce vetése augusztus végén volt ideális, mert a hónap utolsó napjaiban szinte országszerte hullott több-kevesebb eső, de aztán szeptember első fele szárazra sikerült. A Dunántúlon és a középső országrészbe ez után jelentős csapadék érkezett, a kis növények fejlődésnek indulhattak, ezzel szemben keleten, északkeleten kevés csapadék hullott, így hiányosan kelt és nehezen fejlődött a repce. Az őszi kalászosok vetésének a talaj előkészítéséhez többnyire kedvezőek voltak a feltételek, de északkeleten és az Alföld középső részén szinte egész októberben nagyon száraz volt a talaj. Október végére ezeken a részeken 30-50 mm-es csapadékhiány alakult ki az ideálishoz képest. November első dekádjában az addig szárazsággal küzdő területekre is jelentős csapadék érkezett, amire a repcének és a frissen kelt őszi kalászosoknak egyaránt nagy szüksége volt. A november nagy része ismét száraz idővel telt, a hónap végén és december elején érkezett jelentős csapadék. A talajok téli feltöltődését december utolsó dekádjában ismét csapadékos időjárás segítette, a január és a február viszont jobbára száraz időt hozott, a szükségesnél jóval kevesebb csapadékkal. A március első felét száraz, hideg északkeleti szél jellemezte, így a csapadékhiány tovább fokozódott. A szeptember óta összegzett csapadék mennyisége jelenleg a délnyugati országrészben kissé még meghaladja az optimális értéket, de az ország nagyobb részén már 90-120 mm-rel elmarad attól.
A hőmérséklet elég tág határok között ingadozott eddig a tél folyamán. Karácsony előtt, illetve januárban is többször sarkvidéki eredetű hideg légtömeg érkezett hazánkba, mely többfelé hótakaró nélkül hozott erősebb éjszakai fagyokat, de ezt a vetések gond nélkül bírták. Február közepétől pedig egyes napokon a déli és nyugati országrészben már a 15 fokot is meghaladta a nappali csúcsérték. Márciusban ismét lehűlés érkezett kemény éjszakai fagyokkal, így a hőösszeg februári intenzív növekedése megtorpant.
12. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Győr térségére 2022. március 15-ig (részletes magyarázat a szövegben) 13. ábra: Őszi vetésekre vonatkozó agrogram Miskolc térségére 2022. március 15-ig (részletes magyarázat a szövegben)Az előttünk álló napokban visszatér a száraz, hideg északkeleti szél, így napos, száraz időre van kilátás, a jövő hét végéig, azaz egészen 27-ig alig van esély csapadékra. A talaj tovább fog száradni, illetve a mai csapadékkal érintett területeken is újra kiszárad a talaj fölső rétege. Visszatérnek az éjszakai fagyok, hajnalonként sokfelé -5 fok körüli minimum értékekkel, de a környezetüknél alacsonyabban fekvő fagyzugos tájakon -10 fok alá is csökkenhet a hőmérséklet. Nagy napi hőingás lesz a jellemző, nappalonként a napos időben csütörtökön még 10-15 fokig, a hétvégén 7-10 fokig emelkedik a hőmérséklet. A jövő héten lassú melegedés kezdődik. Az északkeleties szél tartósan élénk marad, mely fokozza a talaj száradását, és növeli a szárazfű tüzek esélyét.
Kövesse napról-napra az agrometeorológiai elemzéseket az Agro Napló főoldalán: www.agronaplo.hu!
[i] Az őszi vetésű kalászosok számára ideális, illetve a tényleges időjárási paraméterek (csapadék, talajnedvesség, hőmérséklet) összevetése látható az agrogramnak elnevezett ábrán. A legfelső, a csapadékot ábrázoló grafikonon megjelenik a napi csapadék (bal oldali tengelyen), az időszak során összegzett és a növény számára optimális összegzett csapadék (jobb oldali tengelyen). Így jól látszik a két utóbbi érték közötti eltérés, ami a csapadékhiányt vagy -többletet mutatja. A talajnedvesség ábrán a növények számára felvehető hasznos vízkészlet százalékában vannak megadva az értékek. Szeptember és október hónapokban a talaj felső 20 cm-es rétegét, a későbbiekben a felső 50 cm-es rétegét ábrázoljuk. A már kritikusnak tekinthető 40%-os érték alatti időszakot pirossal emeljük ki. A hőmérséklet ábrán a napi hőmérsékleti szélsőértékek mellett a növény számára optimális napi középhőmérsékletet (bal oldali tengelyen), valamint a görgetett hőösszeget (2 Celsius fokos bázissal) és ennek optimális értékeit mutatjuk be (jobb oldali tengelyen).
(Forrás: OMSZ)
