Készül az antibiotikum használatát korlátozó szabályozás

Agro Napló
Már jövőre megkezdődik az állategészségügyi antibiotikum használat korlátozását célzó uniós intézkedés végrehajtása. A szaktárca hatpontos intézkedési tervet készít, melynek bevezetése az uniós szabályokhoz illesztve fokozatos lesz.

Az antibiotikumok nem megfelelő használata miatt kialakuló ellenálló kórokozók néhány évtizeden belül több ember halálát fogják okozni világszerte, mint a rák, ha csak nem történnek hatékony ellenlépések – figyelmeztetnek szakértők. Az antibiotikum-használatot nem csupán a humán gyógyászatban, de az állategészségügyben is radikálisan vissza kell szorítani, erről az Európai Unióban már döntés született, és Magyarországon is elkészült egy átfogó intézkedési terv.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az antibiotikumok felelőtlen alkalmazása hasonló fenyegetést jelent, mint egy halálos megbetegedéseket okozó, nagy járvány kirobbanása.

Az Európai Unió területén évente már most is 25 ezer, világszinten pedig mintegy 700 ezer halálesetet okoznak olyan baktériu­mok, amelyek ellen nincs hatékony antibiotikum. A kórokozók ellenállóképessé válása természetes jelenség, ugyanakkor az antibiotikumok nem megfelelő alkalmazása drámaian felgyorsíthatja ezt a folyamatot.

Az adatok azt mutatják, hogy most is van egy sor antimikrobiális szer, amelyre sok olyan kórokozó már rezisztens, amely ellen korábban hatékonyan használhatták, és szakértők arra figyelmeztetnek, a helyzet csak fokozódik, és egyes becslések szerint 2050-re az Európai Unióban már évi csaknem 400 ezer, világszerte pedig tízmillió haláleset írható majd a rezisztens kórokozók számlájára.

Ez pedig azt is jelenti, hogy 2050-re az antibiotikum-rezisztencia lehet a vezető halálok a világon, amely miatt többen fognak benne meghalni, mint a rákban, amelynél 8,2 milliós éves halálozással számolnak az évszázad közepére.

A vészharangot már régóta kongatják a szakemberek, és bár mindenütt léptek a kormányok, illetve hatóságok az ügyben, a folyamatot még mindig nem sikerült érdemben lassítani.

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa ezért a közelmúltban megalkotta az állatgyógyászati készítményekről szóló új rendeletét, amely – az „egy egészség” felfogás jegyében – a jelenleginél lényegesen szigorúbb keretek közé szorítja az antimikrobiális szerek állatgyógyászati felhasználását, a mostaninál sokkal jobban kontrollálva azt.

Mint Bognár Lajos országos főállatorvostól megtudtuk: a tagállamokra kötelező érvényű rendelkezést 2019-től fokozatosan vezetik majd be. Lényege az egységes metodika alapján kötelező tagállami adatgyűjtésen túl a felhasználás korlátozása:

Antibiotikumot a jövőben csak állatorvos írhat fel vényre, kizárólag pontos diagnózis birtokában, az állatok megelőző jellegű, csoportos kezelése pedig kivételes esetekben jöhet szóba, ha nagy a továbbfertőzés kockázata.

Az új szabályok azt is előírják, hogy nem lehet antimikrobiális készítményeket rutinszerűen, az állattartás szegényes körülményeinek javítására használni, és továbbra sem alkalmazhatók az állatok gyorsabb növekedésének elősegítésére. Bizonyos antibiotikumokat pedig kizárólag emberi használatra kell majd fenntartani.

A főállatorvostól megtudtuk: az uniós rendelettel párhuzamosan, ám attól függetlenül hazánkban is szigorodik az antimikrobiális készítmények felhasználása. A hat elemből álló intézkedési terv, amelynek célja az antibiotikumok fenntartható és felelős használata a magyarországi állategészségügyben, még egyeztetés alatt áll, de várhatóan az uniós szabályozásnak megfelelően, fokozatosan vezetik majd be.

Az állategészségügyben alkalmazott antibiotikumok felülvizsgálata, az egységes adatgyűjtéshez, monitoringhoz szükséges informatikai fejlesztés, valamint a jövő állatorvosainak szakirányú képzése és a már a pályán lévők továbbképzése és az állattartók ismeretterjesztése már jövőre elkezdődhet.

Bognár Lajos rámutatott: a legutolsó, a 2016. évre vonatkozó nemzetközi felmérés szerint az Európai Unión belül Magyarország volt az állategészségügy területén az ötödik legnagyobb antibiotikum-felhasználó. Az Európai Gyógyszerügynökségnek harminc európai ország körében végzett felméréséből kiderül, hogy hazánkban az úgynevezett „állategységre vetített antibiotikum-felhasználás” 187 milligramm, míg a legjobb helyzetben lévő Norvégiában 2,9 milligramm. A sort Ciprus vezeti, 453,4 mg-mal.

Az uniós szabályok alapján végzett nemzeti monitoring során hazánkban számos antibiotikum-hatóanyagra mutattak ki jelentős rezisztenciát a vizsgált kórokozókban. Az országos főállatorvos ezt azzal az amúgy pozitív változással magyarázta, hogy egyre több baromfit tartanak és a sertésállomány is stabilizálódik, márpedig ennél a két haszonállatnál hazánkban még a fertőzések megelőzésére is nagy mennyiségben használnak antibiotikumot. Ez a jövőben tilos lesz, ahogyan hozamfokozás sem megengedett már 2006 óta.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Antibiotikum bejelentő rendszer indult

Antibiotikum bejelentő rendszer indult

Az antimikrobiális rezisztencia elleni küzdelem és a felelős gyógyszerhasználat érdekében idén január végétől az állatorvosoknak havonta jelentést kel...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?