A miniszter hangsúlyozta: érvényre kell juttatni a hitelezői érdekek védelmét, ezen belül kiemelt hangsúlyt kell kapnia a biztosítékkal, például zálogjoggal biztosított követeléssel rendelkező hitelezők érdekeinek.

További fontos cél, hogy lehetőség szerint megmentsék az adós vállalkozás működőképességét. Mindemellett törekedni kell arra, hogy a menthetetlen, vagyonnal nem rendelkező cégek ügyét a lehető leggyorsabban, legegyszerűbben, költségkímélően lehessen lezárni - tette hozzá a tárcavezető.    

A miniszter szerint a fizetésképtelenségi eljárásban jelentős szerepet kapnak a speciális gazdasági szakkérdések, amelyek közgazdasági és pénzügyi ismereteket igényelnek, ezért fontos lenne a bíró jogi munkájának szakmai támogatása. Említést tett arról is, hogy ezzel összefüggésben felmerül a fizetésképtelenségi eljárások koncentrálása, ennek keretében országosan néhány törvényszék kijelölése is.

Hozzátette, hogy a cégeljárás egyszerűsítésére is vannak tervek, többek között egy automatizáló rendszert valósítanának meg, annak koncepcióit az év végéig fogalmazzák meg.    

A miniszter kiemelte, az Igazságügyi Minisztérium (IM) célja a jogállam erősítése, ennek érdekében alakítják ki az új közigazgatási bírósági rendszert is. 2020. január 1-jétől egyfokozatúvá válhat a közigazgatási eljárás döntési rendszere, azonnal bírósághoz lehetne majd fordulni, amely kétfokozatú lesz.     

Beszélt arról is, hogy a tárcának több mint 600 dolgozója volt, a létszám mostanra mintegy 400-ra csökkent. A leépítés nemcsak az IM-et érintette, hanem valamennyi más tárcát, és fogja érinteni a területi közigazgatást is - jegyezte meg.    

A fórumot megelőzően az Igazságügyi Minisztérium és a JVSZ megújította stratégiai együttműködési megállapodását, amelynek köszönhetően a szövetség folytatja a minisztérium által készített jogszabály tervezetekhez kapcsolódó véleményezési munkát. A JVSZ 30 éve dolgozik azon, hogy elősegítse a magyar gazdaság versenyképességének javulását.