Változnak a földbizottságokra vonatkozó szabályok, ugyanis a 2014-ben hatályba lépett törvény eredetileg a helyi földbizottságoknak szánta feladatul a föld adásvételét, de ezek nem alakultak meg, feladatukat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) területei szervei látják el - magyarázta Győrffy Balázs (Fidesz) az MTI tudósítása szerint az általa, valamint a Font Sándor (Fidesz) és Jakab István (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslat kapcsán. Szavai szerint a javaslat három jogszabályt módosít az agrárgazdasági kamara javaslatai alapján.

Hozzátette: a módosítás célja, hogy megerősítse a NAK és a helyben lakó gazdák szerepét a földforgalom ellenőrzésében, és ezáltal segítse a birtokpolitikai célok megvalósulását, a termőföld magyar kézben tartását.

Közölte, jelenleg az önkormányzatok képviselő-testületéhez lehet kifogást benyújtani a NAK területi szerveinek állásfoglalásai miatt. Az innen bíróságra kerülő ügyek elvesztésekor a perköltség megfizetése veszélyeztette nagyon sok kistelepülés működését, ezért a jövőben a képviselő-testület nem vesz részt az eljárásban - ismertette. Elmondta, a földbizottság döntése miatt a jövőben a kormányhivatalhoz, majd a bírósághoz lehet fordulni, de a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárásra utasíthat. Szerinte, ha bíróság megváltoztathatná a döntést, azzal a helyi gazdák helyett a bíróság alakítaná a birtokpolitikát.

Újraszabályozzák a vizsgálati szempontokat adásvételkor - mondta. Közölte, figyelembe kell venni, hogy a szerződés helyben veszélyezteti-e az életképes gazdaságok kialakítását, a helyi gazdálkodói közösségeket, a földpiaci viszonyokat és a helyi gazdák földszerzését.

Győrffy Balázs szerint nem céljuk a hatósági ár bevezetése, a helyi sajátosságoknak helyt kell adni továbbra is, a földbizottságnak azt kell vizsgálnia, hogy a föld ellenértéke alapos indok nélkül jelentősen eltér-e a helyben szokásos piaci értéktől.

Elmondta, módosulnak az állattartók jogosultságai elővásárláskor és előhaszonbérletkor, így a földek művelési ágának és méretének igazodni kell a tartott állatok takarmányszükségletéhez. Rétre, legelőre kiskérődzőket tartók jelentkezhetnének - magyarázta. Jelezte, szigorúbb szabályok lesznek akkor, ha valaki nem tartja be az elővásárláskor előnyt adó, vállalt kötelezettségeit, ilyenkor azok a gazdák, akik az elővásárlási sorban hátrébb szorultak, eredeti áron megvásárolhatnák a termőföldet. Ha egyikük sem él vételi jogával, akkor az állam veszi meg a birtokot - mondta.

Megszűnik a feles bérlet, a meglévők legkésőbb tíz év múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel sokan visszaéltek - tette hozzá. Földcsere esetén is szükség lesz a helyi földbizottság jóváhagyására.

Kormány: támogatható a javaslat

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára támogathatónak tartotta a földforgalmi törvény állattartással kapcsolatos módosítását. A jelenlegi szabályok alapján biztosított kedvezményt sokan csalárd módon kihasználták, és olyan földek megszerzésével próbálkoztak, amelyek nem alkalmasak az általuk tartott állatok eltartására - mutatott rá. A módosítással kötelező lesz kérődző állatok esetén legeltetésre alkalmas, abrakolt állatok esetén szántóterület megszerzése - közölte.

Úgy értékelte, az önkormányzatoknak inkább problémát, mintsem vívmányt jelentett, hogy részt vehettek a földek adásvételi eljárásában. Helyes irány, ha ez alól mentesülnek a testületek és a bíróság előtt az agrárkamara védheti meg álláspontját. Farkas Sándor cáfolta azt az ellenzéki vádat, hogy a jövőben a kamara mondja meg, ki vásárolhat földet, hiszen a döntés továbbra is a kormányhivatal kezében lesz.  Az államtitkár további módosításokat látott szükségesnek a szankciókkal kapcsolatban.

Fidesz: a módosítással leáldozik az ügyeskedőknek

Czerván György (Fidesz) vezérszónoklatában kifejtette: a földforgalmi törvény megalkotásakor, 2014-ben kijelölték azt a birtokpolitikai irányt, amelyre hosszú távon a mezőgazdaságot vezetni kívánják, de fontos a joghézagoknak, így például annak az orvoslása, hogy az állattartót megillető elővásárlási és -haszonbérleti jogot nem kellően szigorúan alkalmazták. Azt is kiemelte: a vételi jog bevezetésével egy "csaló" vásárló esetén a "hoppon maradt" vevő kellő elégtételt kap azzal, hogy az eredeti áron szerezheti meg a földet. "A módosítás az ügyeskedőknek leáldozó időszakot fog hozni" - jelentette ki.

A képviselő-települések földforgalmi szerepének megszüntetését úgy kommentálta: az önkormányzatok örömmel szabadulnak ettől a "nyűgtől", a kamara pedig lehetőséget kap a helyi gazdák érdekeit megjeleníteni. Nem osztja azokat az aggodalmakat - közölte -, hogy a kamara visszaélésszerűen gyakorolná majd a földforgalmi jogosítványait. Ma Magyarországon a helyi gazdálkodói érdekek megjelenítésére alkalmasabb szervezetet nem lehet mondani - tette hozzá.

Jobbik: aggályos, hogy az agrárkamara döntései ellen nem lehet fellebbezni

Steinmetz Ádám (Jobbik) azt mondta: a politikailag érzékeny kérdéseket is érintő javaslatnak vannak olyan passzusai, amelyek segítik a csalók kiszűrését, a joghézagok rendezését.

Aggályos viszont az a rész - közölte -, miszerint az agrárkamara olyan jogköröket kapna, amelyek ellen nincs helye fellebbezésnek. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a földvételek miatti perekben a bíróságoknak ne legyen ráhatásuk a vitás döntésekre, csak újabb eljárásra kötelezhetnének.

Szerinte ezzel a valódi gazdákat komoly jogi lehetőségtől fosztják meg. Hangsúlyozta: a termőföld egy véges erőforrás, és az országban egyre kevesebb és egyre drágább a megvásárolható föld. Azzal pedig, hogy az önkormányzatokat kiiktatják a döntési rendszerből, csorbítják a képviselő-testületek hatáskörét - tette hozzá.

MSZP: a javaslat célja, hogy egy lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait

Varga László (MSZP) szerint az a célja a javaslatnak, hogy egy szűk, kivételezett, a mai kormánypártokhoz lojális kör szedje a mezőgazdaság hasznait, tulajdonolja a földeket. A módosítás nem javítható, ezért le kellene venni a napirendről, majd társadalmi egyeztetés után visszahozni - közölte, hozzátéve: szerinte egyes pontoknál akár alkotmánymódosítás is fennállhat.

A szerinte problémás elemek közé sorolta a földbizottsági jogkörök átírását, mert az ilyen bizottságok véglegesen eldönthetik, ki kaphat földet. Helytelenítette az önkormányzatok kizárását a földforgalmi döntésekből, ahogyan a szubjektív szempontok alkalmazhatóságát és azt is, hogy a bíróságok nem változtathatják meg a földbizottsági döntést.

DK: a Fidesz a totális ellenőrzést akarja fokozni vidéken

Vadai Ágnes (DK) úgy fogalmazott, a Fidesz a totális ellenőrzést és megfélemlítést akarja fokozni vidéken és az agráriumban. Bírálta az agrárkamara szerepének erősítését, mint mondta, nem szabad a szervezetnek ekkora hatalmat adni, még a bíróságokénál is erősebb szava lesz.

Szerinte a kamara akkor tudná pártatlanul ellátni a tevékenységét, ha nem Győrffy Balázs fideszes képviselő vezetné, és megszabadulna Jakab István parlamenti alelnök és az általa vezetett Magosz "gyámsága" alól. A korábbi, a Földet a gazdáknak! programot úgy kommentálta: a Fidesz "keselyűhadának" lett kiszolgáltatva a magyar vidék.

Összegzése szerint a mostani javaslat célja, hogy a Fidesz "fegyelmezhesse" a neki nem tetsző agrárvállalkozásokat.

LMP: a javaslat a nagybirtok érdekeit szolgálja

Schmuck Erzsébet (LMP) a termőföldek adásvételében kulcsszerepet játszó földbizottságok, illetve a kamara szerepének változását tartalmazó javaslatról azt mondta: az a nagybirtok és a nagytőke érdekeit képviselő szervezetek munkája, a kormány a termőföldet politikailag akarja "áramoltatni".

A javaslat elfogadása esetén a képviselő-testületek a jövőben nem vennének részt az eljárásban, amivel tovább csorbul a közösségi kontroll, a bíróságok pedig nem változtathatnák meg a döntést - közölte.

Azt mondta, az LMP-t aggasztja az "antidemokratikus" agrárkamara agresszív térfoglalása, központilag mondják meg ugyanis, hogy helyben ki juthat földhöz és ki nem.

A Fidesz elmúlt nyolcéves agrárkormányzása során nem tudott fordítani a magyar agrárium negatív helyzetén - jelentette ki a politikus, úgy fogalmazva, a birtokkoncentráció ma nagyobb, mint a Horthy-korszak idején.

Apáti: az előterjesztés elfogadhatatlan

Apáti István független, korábban jobbikos képviselő teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az előterjesztést. Kifogásolta, hogy extrém mértékben növekszik az agrárkamara súlya, amely szerinte a döntéshozatalt akár politikailag motiváltan is meghozhatja. Ugyancsak sérelmezte, hogy a bíróság nem nyújthat érdemi jogorvoslatot. A képviselő választ kért arra, hogy miért szűkítik ilyen mértékben a bíróságok jogköreit. Azt javasolta: a bíróságok ne csak azt vizsgálhassák, hogy egy magánszemély 300 hektárnál nagyobb vagy kisebb földterületet birtokol.

A legveszedelmesebbnek a földérték meghatározásával kapcsolatos szabályokat értékelte, vérlázítónak tartotta, hogy a forgalmi értékbecslést kiiktatják.

A hozamszámításon alapuló értékelési módszerről azt mondta: a hozam számos dologtól függ, például az alkalmazott technológiától, a befektetett szaktudástól.Az erdő esetében még bonyolultabb fogalmakat alakítanak ki, amelyek egy egyszerű erdőtulajdonos számára követhetetlenek - jelentette ki. Úgy ítélte meg: szakértőket kell majd bevonni az értékesítéshez. Apáti István a vita során elhangzottakra reagálva azt mondta, hogy a forgalmi értékbecslés teljes kiiktatása óriási nagy hiba lenne.

Jobbik: korlátlan hatalomra tesz szert a Fidesz földesúri rendszere

Ander Balázs (Jobbik) úgy fogalmazott: a Fidesz földesúri rendszere szerinte korlátlan hatalomra tesz szert a magyar vidéken. A képviselő általa visszásnak ítélt földeladási ügyleteket sorolt, a többi között Somogy megyéből.

Egyetértett azzal, hogy a földforgalmi visszaéléseket meg kell akadályozni, szerinte azonban ez az elmúlt években nem történt meg. Példákat sorolt több ezer hektáros birtokokra, amelyeken a vidéki emberek szerinte elvesztették a munkájukat, az így inaktívvá tett embereket pedig a magyar államnak kell eltartania. 

Hogy fordulhat elő, hogy egy kérges tenyerű kisgazda 400 millió forintért vásárol egybefüggő 200 hektárnyi területet? - tette fel a kérdést. Kijelentette: a Somogyban elárverezett 10 ezer hektárnyi terület harmada tíz nagy érdekeltséghez került, mintegy négymilliárd forintért.

Fidesz: hasznos és fontos a javaslat

Fazekas Sándor (Fidesz) azt mondta: hasznosnak és fontosnak tartja a javaslatot, amely szerinte aktuális öt évvel a földtörvény elfogadása után. A földforgalmi törvényről szólva úgy fogalmazott: az bevált, a célokat nagyrészt sikerült elérni.  Hasznos, hogy a földbizottság külön jogosítványokat kap, mert így a gazdatársadalom dönt a földügyekről - jelentette ki. Az új eljárási rendben a kormányhivatalhoz lehet fordulni, és a bíróság is utasíthat - tette hozzá. Gazdabarátnak tekintette a jogszabályban foglalt megoldásokat.

A földárverésekről szóló kritikákra válaszul kijelentette: nyilvánosan, közjegyző előtt történtek az értékesítések, "mutyiról, konspiratív dolgokról nem lehetett szó". Hozzátette: 33 ezer gazda jutott földhöz, az összes földműves harmada, ami azt mutatja, sosem volt ilyen földprogram.

Steinmetz Ádámnak (Jobbik) úgy felelt: új agrárkamara létrehozása nem kényszer volt a gazdák számára, hanem egy évtizedes igény megvalósítása.

Vadai Ágnesnek (DK) válaszul közölte: alig hiszi, hogy az ezres nagyságrendű földbizottságot bárki képes lenne megfélemlíteni. Gazdaellenesnek és gazdákat lebecsülőnek nevezte a képviselő hozzáállását. Szerinte a nemzeti ügyek kormánya volt az egyetlen, amely ténylegesen dolgozott a magyar vidékért az elmúlt évtizedekben. Talpra állt a magyar vidék - jelentette ki -, 70 ezer új munkahely jött létre, másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása.

Fidesz: a kamara képes összefogni a vidéke

Jakab István (Fidesz) kijelentette: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tökéletesen ellátja a feladatát és átfogja a teljes magyar agrárélelmiszer gazdaságot. Leszögezte, hogy a jogszabályt az élethez igazították, mert átlátható birtokviszonyok kialakítására, a spekulatív földszerzés megakadályozására és életképes birtoktestek létrehozására törekszenek.

Hangsúlyozta, hogy jelenleg a kamarán belül 28 ezer helyi szervezet működik, amelyek ismerik a helyi viszonyokat és szakmailag megalapozott háttérrel dolgoznak. A kamara képes volt összefogni a vidéket és konszenzust teremteni a helyi szervezetek között - emelte ki a politikus.

A földforgalmi törvény általános vitájának lezárása után Győrffy Balázs (Fidesz) beterjesztőként arról beszélt: a birtokkoncentráció megállíthatatlanul halad, a kérdés csak az, hogy az erősebb szereplők nyelik le a kisebbeket, vagy az utóbbiak integrált formában veszik fel velük a versenyt.

Kiemelte, hogy a kormányzat célja a kis és közepes földterületen gazdálkodók támogatása.

A birtokméret-határ kijátszásáról szólva hangsúlyozta: a cél az, hogy "ne a bíróság folytasson birtokpolitikát", hanem a helyi gazdálkodók joga legyen ez, majd kiemelte, a nyakló nélküli földár-emelkedés nem a földművelők, hanem a spekulánsok célja.

Az agrárkamarát ért kritikákra Győrffy Balázs úgy reagált: hasonló szervezetekkel összehasonlítva "teljesen reális" a kamarai választásokon mért részvételi arány, megjegyezve, ár-érték arányban jó, európai összehasonlításban pedig korántsem magas a tagdíj.