Az „agrárerdészeti rendszer” és az „agrárerdészeti fásítás” új fogalmak, de közel sem új tevékenységekre utalnak. A XIX. század végéig a gazdálkodók – az önellátásra törekvés, valamint a birtok és a munkaerő optimális kihasználása jegyében – általában sokfunkciós mezőgazdálkodásra törekedtek. A földjeiken helyet kaptak a gabonatermelő területek, a legelők, a kaszálók, a gyümölcsösök, az erdők vagy facsoportok, valamint a lakóegységek környékén a zöldségeskertek. Praktikus megfontolások, vagy helyszűke miatt akár együttesen is, például fás legelők gyümölcsfákkal, illetve mézelő fafajokkal, vagy gabonatáblák, zöldségeskertek, szérűskertek, baromfiudvarok fasorokkal, facsoportokkal.
Az intenzív mezőgazdálkodás elterjedésével ez a sokfunkciós mezőgazdálkodás ugyan jelentősen visszaszorult, de elsősorban a kisbirtokokon és a háztáji gazdaságokban máig fennmaradt. A folyamat ma részben visszafordulni látszik. Az intenzív mezőgazdálkodás ugyanis, mint időközben kiderült, a gyenge termőhelyeken nem jövedelmező tevékenység, illetve számos környezeti, de egyben gazdasági problémát eredményezhet (tömörödött, kiélt, szennyezett, víz és szél által erodált talajok, kedvezőtlen klímaviszonyok, stb). Ilyen esetekben eredményesebb, vagy biztonságosabb mezőgazdasági hasznosítás lehet valamilyen agrárerdészeti rendszerre való átállás, illetve annak részeként fásítások létesítése a területen.
Az erdősültség, illetve fával, faállománnyal való borítottság növelése az ország trianoni határok közé szorítása óta folyamatosan kiemelt stratégiai célkitűzés. Ennek eredményeként hazánk erdősültsége 1925 óta 12%-ról 21%-ra emelkedett, amit az utolsó elfogadott erdőtelepítési program szerint néhány évtizeden belül 27 %-ig lenne indokolt emelni. Erre a potenciális termőföldterület rendelkezésre áll, de azok jellemzően magántulajdonban vannak.
A földtulajdonosok és a földhasználók viszont a termőterületek hasznosítási módjáról a saját szempontjaik szerint döntenek, és összességében elmondható, hogy ma jellemzően inkább a mezőgazdasági művelés fenntartását választják. Az agrárerdészeti rendszerek, illetve az agrárerdészeti fásítások ötvözik a két területhasználati módot, így azok révén az ország fával, faállománnyal való borítottsága úgy növelhető, hogy közben a mezőgazdasági termelés is fenntartható.
A fenti célok megvalósulásához azonban arra van szükség, hogy a gazdák megismerjék a többfunkciós mezőgazdálkodás sajátosságait és előnyeit, valamint az átálláshoz rendelkezésre álló beruházási típusú vidékfejlesztési támogatási lehetőségeket. Ebből a célból a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ szakmai közreműködésével országos tájékoztató rendezvénysorozatot szervez az alábbi időpontokban és helyszíneken:
A rendezvényeken való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a helyszínekre kattintva elérhető meghívón és regisztrációs felületen keresztül lehet - hívta fel a figyelmet honlapján az agrárkamara.
