A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerin a tanácskozáson megállapították, hivatkozva a helyi szakértőkre: a nyugat-európai precíziós gazdálkodással évente hektáronként átlagosan mintegy 25-30 ezer forintnak megfelelő összeggel nagyobb eredmény érhető el szántóföldi művelésben. Magyarországon ennél is magasabb, 65-70 ezer forintos eredményesség javulás lenne realizálható, mivel a bázis alacsonyabb a nyugat-európainál.

Ez az összesen mintegy 300-350 milliárd forinttal nagyobb termelési értéket jelenthet csak a szántóföldi növénytermesztésben, ami majdnem annyi, mint amennyit területalapú, vagy állatalapú támogatásból évente igénybe vesznek a magyar gazdák. Folyamatos a presszió tehát a termelőkön, hogy a technológiai színvonal emelésével tartsanak lépést a kor követelményeivel.

A főigazgató jelezte: ebben a versenyfutásban pedig a NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI) szerepe kiemelten fontos, mivel kutatási, fejlesztési és minősítési feladatok is várnak az itt dolgozó szakemberekre. Ők most azon dolgoznak, hogy 5-8 éven belül komoly térhódításon menjen keresztül a magyar agráriumban a digitalizáció.

Gyuricza Csaba szavai szerint a technológiai újítások egyre több kérdést vetnek fel, amelyek megválaszolására kezdeményezte a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ azt a konferenciát, ahol szervezett, szakértői keretek között kaphatnak pontos információkat az érdeklődők. Erre azért is van nagy szükség, mert a rohamléptékű fejlődés technológiai megoldásai gyakorta megelőzik a jogszabályi szabályozást. Az ilyen nemkívánatos zavaroknál, pedig jobb minél gyorsabban tiszta vizet önteni a pohárba – fogalmazott a főigazgató. Hozzátette: nem a precíziós gazdálkodásra történő átállás költsége a komoly tétel, hanem az a deficit, amelyet annak hiánya évről-évre okoz az ágazatban.