A közlemény szerint ezt az összeget kell a hiányzó létszám után fejenként az államkasszába fizetnie minden 25 dolgozónál többet foglalkoztató társaságnak, ahol a megváltozott munkaképességűek száma nem éri el a teljes állomány 5 százalékát.

Hozzátették, a rokkantak foglalkoztatását az is ösztönözheti, hogy míg 2018-ban csak a mintegy 32 ezer rehabilitációs kártyával rendelkező munkavállaló foglalkoztatásánál mentesülhettek a munkaadók a 19,5 százalékos szociális hozzájárulás befizetésétől, idén ez a kedvezmény már mintegy 400 ezer, komplex szakvéleménnyel rendelkező megváltozott munkaképességű személy után járhat - akár részesül az illető ellátásban, akár nem.

A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására az is kedvezően hathat, hogy a minimálbér emelkedése miatt 2019. január 1-től 8 százalékkal, 223 500 forintra nőtt a rokkantsági ellátás mellett végezhető munka jövedelemkorlátja. Ugyanakkor a Trenkwalder megjegyezte, hogy mivel a munkaerőpiacon ennél gyorsabb ütemben emelkednek a bérek, ez a kereseti korlát a korábbiaknál jobban visszafoghatja az érintett dolgozók munkavállalási kedvét. Erre a problémára a cég szerint megoldást jelenthet, ha a kereseti korlát átlépése nyomán a munkavállaló nem az ellátás egészétől, csak annak egy részétől esik el.

A közlemény idézte Balog Lajost, a Trenkwalder rehabilitációs üzletágának vezetőjét, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy már a megváltozott munkaképességű munkavállalók is vándorolni kezdtek a gazdaságilag fejlettebb régiók felé, ahol a munkáltatók gyakran szállást vagy ahhoz kapcsolódó támogatást, illetve esetenként speciális egészségügyi szolgáltatásokat kínálnak számukra.

A Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft., amely Magyarországon már több mint 20 éve működik, a munkaerő-kölcsönzés területén az egyik piacvezető társaság: 2017-ben több mint 5000 kölcsönzött munkavállalót foglalkoztatott, árbevétele pedig megközelítette a 18 milliárd forintot.