Az uniós élelmiszerbiztonsági politika célja az emberi élet és egészség magas szintű védelmének garantálása és a polgárok védelme az élelmiszerekben előforduló háromféle veszélytől: a fizikai, a biológiai és a vegyi anyagok jelentette veszélyektől. Ellenőrzésünk a vegyi anyagok jelentette veszélyekre helyezte a hangsúlyt. A számvevők jelentésükben megállapították, hogy az uniós élelmiszerbiztonsági modell világszerte elismert, azonban jelenleg túl ambiciózus.

Véleményük szerint az élelmiszerekben, takarmányokban, növényekben és élő állatokban jelen lévő vegyi anyagokra irányadó uniós jogi keret továbbra is befejezetlen, és még nem érte el azt a végrehajtási szintet, amelyet az élelmiszer-termelésre vonatkozó uniós jogszabályok előirányoztak. Ezen túlmenően az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), amely tudományos tanácsadást nyújt az európai szakpolitikai döntéshozatalhoz, a vegyi anyagokkal kapcsolatos munkája terén lemaradásokkal küzd. Ez hátrányosan érinti a rendszer egyes részeinek megfelelő működését és a modell egészének a fenntarthatóságát.

– Az élelmiszerbiztonság fontos prioritás az Unió számára, hiszen valamennyi uniós polgárt érint és szorosan kapcsolódik a kereskedelemhez – jelentette ki Janusz Wojciechowski, a jelentésért felelős számvevőszéki tag. – A jelenlegi uniós rendszert azonban számos következetlenség jellemzi és több nehézség is fenyegeti.

Egyes tagállamok ellenőrzései gyakrabban irányulnak a vegyi anyagok bizonyos csoportjaira, mint más csoportokra, és a jogi keret annyira terjedelmes, hogy a hatóságok nehezen tudják egyedül ellátni a rájuk háruló összes feladatot. A számvevők szerint a hatóságok által végzett ellenőrzések az összes elvégzett ellenőrzésnek csak kis részarányát adhatják, és az uniós modell csak akkor maradhat hiteles, ha a hatósági és a magánszektorbeli ellenőrzési rendszerek kiegészítik egymást. A két rendszer közötti szinergiák feltárása azonban csak mostanában kezdődött meg.

Az Unió bizonyos növényvédő szerek használatát veszélyességi kritériumok alapján korlátozta. A számvevők azonban felhívják a figyelmet: egyes növényvédőszer-maradványok ennek ellenére elfogadhatónak minősülhetnek az Unióba importált termékekben, amennyiben kockázatértékelés kimutatta, hogy nem jelentenek veszélyt a fogyasztókra nézve. Megállapították továbbá: korlátot jelent az ellenőrzési rendszer működésében, hogy a tagállamok nehezen tudják meghatározni, milyen jellegű végrehajtási intézkedéseket foganatosítsanak szabálytalanság esetén.

A Számvevőszék a következő ajánlásokat teszi az Európai Bizottságnak:

• értékelje a vegyi anyagok jelentette veszélyekre vonatkozó jogszabályok lehetséges módosításait annak fényében, hogy milyen kapacitások állnak rendelkezésre ezek egységes alkalmazásához;
• ösztönözze a komplementaritást, hogy a tagállami hatóságok szélesebb körben támaszkodhassanak a magánszektor által elvégzett ellenőrzésekre;
• fejtse ki, milyen intézkedésekkel kívánja biztosítani, hogy azonos biztonsági követelmények vonatkozzanak az Unióban előállított és az oda behozott élelmiszerekben található növényvédőszer-maradványokra, miközben továbbra is gondoskodik a WTO-szabályok betartásáról;
• nyújtson további iránymutatást a tagállamoknak a végrehajtási intézkedések alkalmazásáról, és tegye szigorúbbá az élelmiszerekre vonatkozó uniós szabályok betartására irányuló monitoringeljárásokat.