Immár 65. alkalommal rendezték meg a Növényvédelmi Tudományos Napokat, a növényvédelmi kutatások legfontosabb hazai rendezvényét a Magyar Növényvédelmi Társaság, az MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottsága és az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete szervezésében. A hagyományok szerint a rendezvény első napján az MTA Székházban, míg a másodikon az MTA ATK és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) Herman Ottó úti telephelyén találkoztak a növényvédelemben dolgozó kutatók, oktatók és gyakorlati szakemberek. A tudományos napok eseményeit Kontschán Jenő, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója foglalta össze az mta.hu számára.
Mindig is széles érdeklődés övezte a Növényvédelmi Tudományos Napokat, a szakma legfontosabb hazai programját, ahol a növényvédelemben dolgozó szakembereknek lehetőségük nyílik új eredményeik bemutatására, valamint a legfontosabb problémák megvitatására – tájékoztatott Tóbiás István a Magyar Növényvédelmi Társaság elnöke. Megnyitójában elmondta, a stratégiai ágazatként kezelt mezőgazdasági termelés biztonságát a modern növényvédelem garantálhatja. Kiemelte, hogy a jelen időszakban a legfontosabb, a mezőgazdaságot és a társadalmat is érintő kihívásokra kell összpontosítani:
a klímaváltozás hatásának vizsgálatára, az inváziós kártevők, kórokozók, fungicidrezisztens gombatörzsek azonosítására és biológiai jellemzésére, új molekuláris diagnosztikák kidolgozására, új biokontroll szervezetek felkutatására, kémiai ökológiai és feromonkutatásokra, fungicidhatékonysági vizsgálatokra és pontos járványmodellek kidolgozására.
Továbbá kiemelt fontosságú a gyomnövénykutatásban a herbicidrezisztencia vizsgálata, a fenyércirok és a népegészségügyi problémát jelentő parlagfű elleni hatékony védekezés, a növényvédő szerekkel szennyezett környezet tisztítására alkalmas technológiák kidolgozása, valamint a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció minél szélesebb körben való elterjesztése is.
A Növényvédelmi Tudományos Napok fontos feladata ezenkívül az egyetemi oktatók, kutatók és hallgatók, valamint az akadémiai és minisztériumi kutatók és a növényvédelem gyakorlatában tevékenykedő szakemberek kapcsolatának elmélyítése és a tudástranszfer biztosítása a különböző intézmények munkatársai között – mondta Palkovics László, a MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottságának elnöke, a SZIE rektora (nem tévesztendő össze az ITM miniszterével – a szerk.). A konferencián igen nagy számban vesznek részt fiatalok (MSc- és PhD-hallgatók), így a találkozó a generációk közötti tudásátadást is szolgálja, az intézmények között pedig a magas színvonalú növényvédelmi tudományos kutatások új szinergiái jelenhetnek meg.
A kétnapos konferencia programja igen színes volt, 56 tudományos előadás hangzott el a Növénykórtan, Agrozoológia, valamint Gyombiológia, gyomirtás szekciókban, továbbá 20 poszteren mutatták be eredményeiket a növényvédelemben dolgozó kutatók, lefedve a legjelentősebb aktuális problémákat. A rendezvényen számos alapkutatási eredmény mellett – mint például a kórokozók és kártevők biológiájának megismerése, új kórokozók és kártevők megjelenése vagy a növénybetegségek elleni rezisztencia feltárása – számos alkalmazott kutatási eredményről is beszámoltak a kutatók. A leggyakoribb példák erre az egyes kultúrákban történt kórokozó-, gyom- és kártevőfelmérések eredményei voltak.
Emellett több új innovatív kutatást is bemutattak, az érdeklődők hallhattak például az új típusú, kártevők elleni gyűjtőcsapdák kialakításáról, az új csapdákat eredményező kémiai ökológiai vizsgálatokról, valamint új, a gyomokat, kórokozókat és kártevőket visszaszorító technológiákról.
A 65. Növényvédelmi Tudományos Napokon bemutatott eredmények jól példázzák, hogy a növényvédelemben az alapkutatások, az alkalmazott kutatások és az innováció kéz a kézben járnak, szoros egységet alkotva, együttes céljuk pedig a hazai mezőgazdaság segítése és támogatása új tudományos eredményekkel.
Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete egyike a legrégebbi hazai kutatóintézeteknek, 2020-ban ünnepli megalakulásának 140. évfordulóját. A több mint 100 éves intézet számos átalakuláson ment már keresztül, 2012-ben lett a MTA Agrártudományi Kutatóközpont tagintézménye. Az intézeti kutatások lefedik a hazai növényvédelmi kutatások teljes spektrumát, a növényeken előforduló kórokozók és kártevők vizsgálata mellett kiterjednek a növények kórokozókra és kártevőkre adott válaszreakcióira is. Az intézet kiemelt feladata az idegenhonos, inváziós kórokozók és kártevők kutatása és az ellenük való védekezés kidolgozása. Az intézet jelentős innovációs tevékenységet folytat, több mint 200 kártevő fajra kidolgozott csapda érhető el a termelők számára az intézetben fejlesztett Csalomon csapdacsalád termékeiből.
