Méhvédelem és biodiverzitás közösségi finanszírozással

Agro Napló
A bajorok „Mentsétek meg a méheket!” civil kezdeményezése egyértelműen megmutatta: egyre több embernek fontos a fajok sokféleségének témaköre. Akad gazda is, aki közösségi finanszírozásért cserébe méhbarát rétet vet kukorica helyett.

A bajor kezdeményezés aláírói azt akarják, hogy a mezőgazdaság tegyen többet a biodiverzitás, a biológiai sokféleség érdekében - idézte a onenetz.de hírét az axial.hu. Sok mezőgazdász készen is áll erre a feladatra. Ezek a gazdák keresik a párbeszéd lehetőségét az emberekkel, és ha kell, elmagyarázzák az érdeklődőknek a háttérben húzódó okokat, miért gazdálkodnak úgy, ahogy.

Erre azért van szükség, mert sokan tudás és tényleges háttérismeretek nélkül írták alá a „Fajok sokfélesége népi kezdeményezés – Mentsétek meg a méheket!" aláírásgyűjtő íveket. Február közepéig egymilliónál is többen csatlakoztak aláírásukkal Bajorországban ahhoz az akcióhoz, melynek célja a rovarfajok kipusztulásának feltartóztatása. A HORSCH nagyon szép példát talált olyan gazdákra, akik szinte keresztszülőként segítik a méheket. Egyikőjük a HORSCH Schwandorfban található központja mellett gazdálkodik.

A „Mentsétek meg a méheket!” kezdeményezésre született meg a Pretzabruck-i Manfred Beer fejében az ötlet, hogy a földjein kukorica helyett virágzó növényeket ültet – akkor, ha sikerül ehhez támogatókat szereznie. Szerencsére talált is húsz embert tervének kivitelezéséhez. Ők egy 100 négyzetméteres virágzó területért évente 50 eurót adományoznak. Ez körülbelül 2000 négyzetméter, kisebb, mint egy fél futballpálya. „Most pedig már differenciált árakat is kínálunk” nyilatkozta Manfred Beer. Így 150 euró/2 év áron 300 négyzetméternyi területtel is lehet a méheket támogatni.

„Miután először írtak az újságok a kezdeményezésről, jó pár ember jelentkezett” mesélte Beer, aki a megállapodásokat és a számlákat már ki is küldte. Ahogy megérkezik a pénz, indulhat is a projekt. „Normális esetben kukoricát ültettem volna” - mondja a mezőgazdász. „A jelentkezők általában környékbeliek.” Nagyvárosokból még nem volt érdeklődő.

 „A helyieknek szemmel láthatólag más a kapcsolata a mezőgazdasághoz.” A népi kezdeményezés az első akadályt, azaz a kellő mennyiségű aláírás összegyűjtését könnyedén vette. Most, következő lépésként Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke tárgyalóasztalhoz ül az érintettekkel.

Ez azonban nem lesz olyan egyszerű menet. Manfred Beer eléggé szkeptikus is ez ügyben: „Mit lehet most tenni? Csakis a mezőgazdaságot tudják korlátozni.” Azért reménykedik, hogy az állam és az önkormányzatok is részt vállalnak a kötelezettségekben, így például a köztereken levő zöld területeken vagy akár az állami erdőkben is. Ő a maga részéről ezeket a virágzó növényeket minden évben újra fogja vetni, hiszen „ez kellemes látvány a szemnek is”.

A Bajor Gazdaszövetség is meglátta az ebben a szituációban rejlő lehetőséget, és közvetítő szerepet vállalt. „Összehozzuk a gazdákat és az érdeklődőket” - nyilatkozta a schwandorfi szövetség elnöke, Josef Wittmann. „Egyelőre még éppen csak páran jelentkeztek, olyan nagy roham nincs.” A Bajor Gazdaszövetség (BBV) kidolgozta a megállapodások szövegezését és táblákat biztosít a résztvevő gazdáknak, akik a támogatók neveit ráírhatják ezekre a táblákra, és ki tudják rakni a földek szélére. „Már van néhány gazdánk, akik hajlandók erre az együttműködésre” - nyilatkozta Wittmann. Elképzelhető, hogy cégek is beszállnak ezeknek a virágos területeknek a szponzorálásába, például olyan áron, hogy lemondanak az év végén az ügyfeleiknek vásárolt ajándékokról.

A Gazdaszövetség is kíváncsi a tárgyalóasztalnál születő eredményekre. Hosszú távon biztosítani kell a gazdáknak az intézkedések következtében megnövekedett költségeit - véli Wittmann. A gazdák már túl sokszor élték meg azt, hogy a költségvetés helyzetétől függően csökkentik vagy törlik a kifizetéseket. És a fogyasztóra sem lehet ráterhelni egy az egyben minden költségnövekedést, amely a kötelezettségek teljesítése miatt adódik. Mert ilyenkor ők is inkább az olcsóbb terméket veszik meg, ha arról van szó.

Egy másik gazdálkodó Phillip Krainbring, aki Hohendodeleben-ben vezeti gazdálkodását, kiszámolta: ha azon a területen, ahol kukoricát termesztett volna, egy hektárt (10 000 négyzetmétert) kivesz a termelésből, és helyette virágzó növényeket vetve az állatok, mint például a vadméh, életterét növeli, nagyjából 50 000 euró bevételtől esik el. Ezért ő is támogatókat keres a virágos rétjének kialakításához.

„A fajok sokféleségének témaköre az elmúlt években egyre nagyobb érdeklődésre tart számot. Sok emberrel beszélgetek, és ezekből a beszélgetésekből egyértelműen kiviláglik, milyen fontos ez nekik. Számomra világos, hogy ezzel a témával intenzívebben kell foglalkozni. Van azonban néhány olyan dolog, melyeket egyedül nem lehet megoldani, közösen kell fellépnünk” - mondta Krainbring.

A témához kapcsolódóan a Moderne Landwirtschaft közösséggel együttműködést hozott létre. Ezen a felületen nem csak mezőgazdasági témákat kommunikálnak, hanem az adományozásra is létrehoztak egy felületet: https://www.moderne-landwirtschaft.de/rettet-die-bienen

Például 5 euróért az adományozó egy átlagos konyha méretének megfelelő, körülbelül 10 négyzetméternyi virágzó terület létrehozásában vállalhat szerepet az érdeklődő laikus. Így segíthet a rovaroknak Phillip Krainbring szántóföldjén két éven keresztül élelmet és menedéket biztosítani. 5000 eurónyi támogatásnak kell összejönnie ahhoz, hogy a fiatal gazdának megérje a virágzó rétet létrehoznia, mivel ennyi hasznot hozna ekkora területen a kukorica. A tanulság, hogy minden kis felajánlás, minden apró tett számít.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Hogyan óvjuk meg a méheket?

Hogyan óvjuk meg a méheket?

Magyarországon több mint 700 vadméhfaj él, és alapvető hiba összetéveszteni őket a darazsakkal. Nagyon kockázatos egyetlen fajra, a házi méhre bízni a...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?